Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
330 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 :V. t.-cz. VI. t.-cz. 2. §. 1. pontja értelmében fellebbezési joga nincs ; — mert ha az 261. §. e.-biróság vádlottat a BTK. 26!. §-ában mhatározott becsületsértés vétBecsi'detsér- sége miatt bűnösnek ítélte és a BTK. 275. §-a alapján csak a büntetés tés. alól mentette fel, a kir. tvsz. mint m.-biróság pedig az e.-biróság Ítéletét a bűnösségre nézve hhagj'ja s csak a büntetésre nézve változtatja meg S vádlottat a BTK. 261. §-a alapján 200 frton alóli pénzbüntetésre itéli: akkor a bűnösségre nézve két egybehangzó ítélet létezik s a m.-biróság ítélete csak a büntetés tekintetében különbözik az e.-biróság ítéletétől; már pedig az 1883. évi VI. t.-cz. 2. §-a világosan mhatározza, h. a m.-birósági ítélet ellen vádlott csak akkor élhet felebbvitellel, ha a m.-biróság őt az e.-birósági felmentő ítélet mváltoztatásával bűnösnek ítélte, a mi az adott esetben nem forog fenn; magától értetik, h. az ily esetben az 1883. VI. t.-cz. 3. §-a értelmében vádlott javára a kir. ügyésznek sincs felebbezési joga. (93. máj. 10. 93. máj. 18. 3. btjogi hat. 262. §. 1851. Debreczeni törvényszék: Miután a feljentésben előadott tényNyilvános állás szerint a törvényszék hatósági körébe tartozó, a BTK. 262-ába ütrágalmazás köző nyilványos rágalmazás és becsületsértés vétsége fenn nem forog, vagy becsű- mert a református egyház-tanács nem országos törvény által alkotott testület, letsértés. sem az egyházgondnok nem egy törvény által alkotott egyház tagja, hanem az egyház önkormányzati törvényhozói működése által alkotott szervezeti szabályok alapján létező testület, a gondnok pedig ennek a tagja lévén, ennélfogva M. Imié egyházgondnok az esetben nem egy törvény által alkotott oh an testület tagja, s az egyháztanács nem olyan törvény által akotott testületet képez, végre az egyháztanács tagjai nem tekinthetők a törvény által alkotott oly testület tagjainak a milyen, illetve a milyenekről a BTK. 2fi2. §-a rendelkezik: ugyanazért tek., hogy a feljelentésben foglalt sérelmek a BTK. 258., illetve 261. §-ába ütköznek, a feljelentést a fent hivaTolt törvény utasításához képest, mint nem a trvszék illetékessége alá tartozó, a jbirósághoz annyival inkább átteendő volt, mert L. Sándor rágalmazó és becsületsértő állításait a panasz szerint egyenenesen M. Imre személye és nem egyházgondnok ellen tette és mert a panaszt az egyháztanácsnak néhány tagja és nem is az egyháztanács mint testület tette, s végre, mert az autonóm egyházközegek a BTK. 264. §-a szerint hatóságot nem is képeznek. (92. máj. 25, 5140. sz.) — Debreczeni tábla: Tek., egyfelől, miként az egyház csak akkor és annyiban bir a hatóság jellegével a mikor és a mennyiben közigazgatási vagy az állam által elismert birői tisztet gyakorol; tek. másfelől, hogy a panaszban felsorolt és vád tárgyává tenni kívánt sértések nem olyanok, melyek által a sértett felek hivatalbeli működésük körében hivatalbeli kötelmek teljesítésében véghez vitt büntetendő cselekményekkel vádoltatnának ; tek. ezek szerint, h. a M. Imre és társai személye ellen irányulni látszó sértések a törvény által alkotott testületek vagy hatóságok tagjai ellen irányultaknak nem vehetők, az elsőfokú biróság végzése ezen indokokból helybenhagyatik. (1892. aug. 16. 3396. sz.) — Curia: A másodbiróság végzése az abban felhozott indokok alapján hhagyatik. (1892. évi decz. hó 14., 10298. sz.) 1852. Szolnoki tvszék.: Minth. a BTK. 172. §-ába ütköző izgatás vétség jelenségei a panaszolt cselekményekben fel nem találhatók, s igy ezen feljelentés most említett vétség miatti eljárás megindításához nem alkalmas ; minth. az egyháztanácsi gyűlés nem tekinthető a BTK. 260.
