Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
B ÜNTETŐTORVÉNY 305 1S07. Curia : A sertett fél még hivatalból üldözendő bűncselekmény 1878 : V. t.-cz. esetében, is jogosult szenvedett sereimének kártalanítása iránt a sértő féllel 240. §. magánúton kiegyezni, már pedig1 a szóban forgó cselekmény ily esetet nem Az e. n. bünis képez, minth. a miatt a fenyitő eljárás alp. erőszakos közösülés ellen tétlensége utőegyeclül felp. panaszára lett volna megindítható, felp. tehát az esetet fel- lagos házasjelenteni nem volt köteles. (9:. jün. 26. 8523.) ság folgtán. 1808. Debreczeni tvszék : Az 1891. évi ápril hó 23-án 4968/92., az 1891. évi nov. 10-ón 765 !)2. és 1892. évi május 17-én 538. sz. a. hozott 1., 2. és 3. birói ítéleteknek büntetési tételt megállapító részeit hatályon kivül helyezi és a vádlottra fenti 3-ad birói Ítélettel kiszabott büntetését a BTK. 240. §. értelmében végre nem hajthatónak kimondja: mert ,a 6587/B. sz. 1892. kérvényhez •/. alatt zárt s teljes hitelt érdemlő esketési . anyakönyvi kivonat, mint közokirattal bebizonyíttatott, h. a vádlott és sértett között 1892. június 28-án, tehát a végitélet kihirdetése előtt házasság jött létre. Mert az emiitett kérvény a kir. törvényszékhez 1892. évi június 30-án és pedig a fenti harmadbirói Ítélet kihirdetését megelőzőleg adatott, illetve érkezett be, ezekhez képest a felolvasott 3-ad bírósági ítélet büntetési tételt megállapító részét hatályon kivül helyezni és a BTK. 240. §-ának rendelkezése értelmében azt, h. K. I. vádlottra a fent jelzett harmadbirói Ítéletben kiszabott btés végre nem hajtható, végzésileg kimondani kellett. — Debreczeni tábla: A kir. ügyész semmiségi panaszát elveti, a bejelentett felebbezés folytán mbirálván az első birói végzést, azt hhagyja. Ind. : A kir. ügyész semmiségi panasza azért vettetett el, mert a neheztelt végzés hozatala körül alaki sértés nem panaszoltatott, de nem is észleltetett, mert továbbá ítélethirdetésről és a büntetés végre, vagy végre nem hajtásáról lévén szó, ilyen esetben a bűnvádi gyakorlat szerint végzéssel volt az emiitett tekintetben intézkedés teendő, igy tehát a kir. törvényszék az által sem sértette meg az eljárás alakiságát, h. végzésileg határozott. Az ügy érdemét illetőleg az elsőfokú bíróság végzése indokainál fogva és azért hagyatott helyben, mert a törvény nem az ítélet mkozatalától, hanem annak kihirdetésétől teszi függővé azt, h. a tettes és sértett között létrejött házasság esetében az erőszakos nemi közösülés nem büntetendő, az ítélet szó alatt pedig kétségtelenül nem egyik vagy másik fokban eljárt bíróság ítélete, hanem felebbezés esetében mindhárom bíróság Ítéletének egybevetett jogerős egésze értendő. Az ily értelemben vett ítéletnek kihirdetése pedig a kir. törvényszéknél 1892. jun. 30-án eszközöltetvén, a tettes és a sértett fél közt pedig az iratokhoz csatolt esketési anyakönyvi kivonat szerint a házasság 1892. évi június 28-án, tehát az ítélet kihirdetése előtt jővén létre, ennélfogva a Curiának 1892. évi jun. 30-án kihirdetett Ítéletében kiszabott büntetésnek az elsőfokú bíróság által történt hatályon' kivül helyezése e helyütt is helyben volt hagyandó. (92. szept. 6. 3279.) — Curia : Tek., h. a BTK. 240. §. a BTK. 116. §-ától eltérő intézkedést tartalmaz, tek., h. az erőszakos nemi közösülés büntette miatt vádolt K. I. és sértett V. Mária között a harmadbirósági ítélet kihirdetése előtt házasság jött létre, ezt a kir. törvényszék előtt közokirattal tanúsították és a dolog tárgyában ők és a kir. ügyészségszabályszerűén mhaligattattak és ily esetben a tettes nem büntethető, ily értelmezéssel a másodbiróság végzése hhagyatik. (1893. január 10. 10,759/92.) Hurkán Felsőbirósági határozatok I. kiad. V 20
