Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 297 mondatik ki bűnösnek és ezért a BTK. 232. és 60. §§-ai alapján két évi 1878 : V. t.-cz. börtönre Ítéltetik ; egyebekben a kir. tábla Ítélete az abban felhozott és 232. §. az elsőfokú bíróság1 ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva Erőszakos hhagyatik. (92. szept. 21. 1847.) nemi közösii­1796. Szegedi tábla : Az eljárás adatai szerint P. Lukács vádlott lés. nem önként állott el az általa saját beismerése szerint is szándékolt nemi közösülés véghezvitelétől, hanem abban az által akadályoztatott meg, b. az erőszak alkalmazásával nemi közösülésre kényszeríteni kívánt P. A. kiabálására ennek Gyula nevü 10 éves huga jelent meg a helyszínén. Ezek szerint a vádlott ellen az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete, mely a BTK. 232. í;-ának 1. pontja és a 65. §-a alá esik, helye­sen állapíttatván meg: a kir. törvényszéknek ítélete hhagyatik. (92. ápr< 25. 3911.) — Curia : Az elsőbirósági ítéletben felhozott enyhítő körül­ményeken felül tekintettel arra is, h. a sértett atyja vádlottnak megbün­tetését nem kívánta: e börlönbüntetés tartama nyolez hóban állapittatik meg. (93. febr. 8. 7828/92.) 1797. Kassai tábla : A mi az ítélet tárgyát képező ügy érdemét illeti, az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete okvetlenül meg­követeli, h. az a cselekvés kezdessék meg, mely ezen • büntettet minden más büntetendő cselekménytől megkülönbözteti, vagyis szükséges oly cselekvőség, melylyel a tettes a nemi részek egyesítését mkezdette, mert ez a ténykedés képezi az erőszakos nemi közösülés bűntettének elköve­tési cselekedetét; miből szükségképp következik, h. a közösülési szán­dékból elkövetett erőszak vagy fenyegetés egymagában ezen bűntett megvaló­sítására nem eleg, mert azzal az elkövetési cselekmény meg nem kezdetett. A jelen esetben ugyan, h. H. J. vádlottnak a szándéka a nemi közösülésre irányult és erre nézve az előkészületeket is mtette, a menn3Tiben P. Anna sértettet erővel a bokrok közé vonszolta, a földre hanyatt döntötte, gatyáját megoldva reá feküdt és lábait szétfeszíteni igyekezett. Azonban a nevezett sertett nő ellenállása miatt magát a nemi közösülést meg nem kez­dette, annak kiviheiőségeig P. Annát meg nem közelithette és igy csak az elő­készületi cselekményeket követhette el és ezek egymagukban rendszerint nem büntethetők ugyan, de büntetés alá vonandók akkor, ha azokban már maguk­ban is valamely más büntetendő cselekmény ismérvei forognak fenn. Minth. pedig a tvszék által helyesen mállapitott tényállás szerint H. János vád­lott erőszakoskodás között fajtalankodott P. Anna sértettel, oly helyzetbe hozván magát és a nevezett sértett nőt, melyben mint erőszakos és sze­mérellenes cselekményben a fajtalankodás nyilvánult, ennélfogva az ítélő tábla H. János a tvszék megállapításától eltérőié" a BTK. 233. §. alá eső szemérem elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért, valamint a terhére fenforgó lopás vétségeért büntetését a felhozott eny­hítő körülmények kellőbb méltatása mellett szabta ki; egyebekre nézve pedig a tvszék ítéletének indokait fogadta el. (1893. ápr. 5. 1006.) — Curia: A BTK. 235. §-ának első esetében a ,.kényszeritu szó fejezvén ki az elkövetési cselekedetet: a 232. §. 1 pontjában meghatározott bűntett kí­sérletét képezi a BTK. 65. §-a értelmében az a cselekmény, mely szerint a vádlottá sértett nőszemély ben véghezvitte az erőszakot arra kényszerí­tése végett, h az vele házasságon kívül nemileg közösüljön. Ennélfogva a tényállást feltüntető alsóbb fokú bírósági indokoknak elfogadásával az

Next

/
Oldalképek
Tartalom