Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

I BÜNTETŐTÖRVÉNY. 277 hozás által előre nem láthatott viszonyok igazságos számbavehetésére 1878: V. t.-cz. nyitva tartott rendkívüli átléphetésére, tehát a 92. §. alkalmazhatására 165—167. §§. alapul szolgálhatna; tek., h. ezek után a BTK. 92. §-a nem alkalmazható ; Hatóság elleni tek.. h. A. Vaszalie az ellenszegülésben leginkább kitűnt s mezei lopás erőszak. miatt is már büntetve volt, ezen vádlott hét havi, P. ,Partena, U. Constantin, K. Dioniszie és M. Joun vádlottak a 91. §. alkalmazásával egyenként 6 havi börtönre és a 16l). §. alapján három évi hivatalvesztésre Ítéltetnek, P. Petru, I. Sámson és M. Filimon vádlottak összbüntetése pedig hivatkozással a 97. §. helyett a 98. §-ra, egyenkint 7 havi börtönre s a 341 §. alapján mellókbtetések 3 évi tartamban állapittatik meg. (93. ápr. 11. 10385/92.) 1753. Bp. tábla: K. G. Ferenczet és K. G. Móriczot a hatóság elleni erőszak büntette, illetve vétsége miatt ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az 1886 : XXII. t.-cz. 136. §-a szerint községi lakosok szekeres szolgálmányok teljesitésére csak a most felhivott törvény által megbatározott esetekben és csakis az elöljáróság által kötelezhetők, minth. pedig a kérdéses alkalommal a községi lakosok szekeres szolgálmánya iránti rendelkezés csakis Sz. M. László másod biró által, tehát nem a fent idézett szakasz 63. §-ában meghatározott elöljáróság által, továbbá pedig nem is a fenti törvény 136. §-ában meghatározott közveszély ideje alatt, hanem a tüzeset utáni nap tétetett s igy annak törvényes alapja nem volt: N. Sándor községi hadnagy akkor, midőn Sz. M. János rendelkezése folytán vádlottakat a szekeres szolgálmány teljesitésére felhívta, sem a törvény, sem az ill. hatóság mhagyásának végrehajtásában nem működött, tehát hivatalos eljárásban levőnek nem tekinthető, s igy midőn vádlottak személyes szabadságuknak a nevezett községi hadnagy által jogosulatlanul és erővel czélba vett korlátolását az irányukban alkalmazott erőszaknak mfelelő ténykedés, mellett maguktól elhárították, csakis a jogtalan fellépés ellen védekeztek, s igy irányukban a hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladéka mállapitható nem lévén, az e miatt ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentendők voltak. (90. márcz. 11. 2183.) — Curia: A m-bíróság ítéletének mváltoztatásával vádlottak bűnössége a vádbeli cselekmény megállapítása s vádlottaknak a kártérítési, eljárási és tartási költségekben való elmarasztalása tekintetében az e.-biróság Ítélete hagyatik helyben ; a vádbeli cselekmény minősítésére s vádlottak büntetésére nézve azonban részben ezen ítélet is mváltoztatik ; K. G. Ferencz elsőrendű vádlott is — bűntett helyett — a BTK. 92. §-ának alkalmazásával, a hatósági közeg elleni erőszak vétségében mondatik ki bűnösnek, s hivatkozással a 20. §-ra, nyolcz napi fogházra, K. G. Móricz m.-rendü vádlott pedig két napi fogházra ítéltetik s a hivatalvesztés mint mellékbüntetés elsőrendű vádlottra nézve is mellőztetik. Ind.: A másodbiróság ítéletében helyesek ugyan az indokok, a melyek a gutái községi második biró Sz. M. László rendelkezésének törvényes volta ellen szólanak : s ha ezek szerint nem volt is törvényes alapja a másodbiró azon rendelkezésének, h. N. Sándor panaszló mint községi hadnagy már a tűzvész elmultával másnapon kivétel nélkül, minden üres kocsit, mely a Dunántúlra megy vagy onnan jön, a tűzvész helyére rendeljen, s azzal a Dunántúli részre pernyét szállíttasson át; de minth. a községi hadnagy mint