Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

278 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 :V. t.-cz. a községi rendőri hatóságnak közege az emiitett ráhagyás teljesítésére, felsőbb165—167. §§. sége által tényleg kirendeltetett s ö csakugyan és tettleg ezen mhagyás fogaHatóság elleni natositásában járt el; tek., h. a kérdéses hivatás teljesítése, vagyis a erőszak. községi tagoknak a közmunka teljesítésére való összehozása, és esetleg a kényszereszközök alkalmazása, a községi rendőrség szolgálati teendői közé tartozik ; tek., h. az esetre, ha a községi előljáró abbeli rendelkezése törvénytelen s nevezetesen, ha ez a rendőrséget oly munkának a község lakosai általi teljesítésére utasítja, a melylyel a lakosok a tv. szerint nem tartoznak: a felelősség a rendelkező községi elöljárót terheli, a ki ezért a törvények értelmében büntetendő, de ezen jogtalan intézkedése az elöljárónak nem szünteti meg a rendőrnek rendőri minősegét, s nem érinti ennek eljárása azon jellegét, mely szerint ö akkor, a midőn az elöljárói meghagyást teljesítette, közszolgálati minőségében s az őtet illető szolgálat körében járt el; tek., h. a most kiemelt feltétel esetében, a hivatásai határai között eljáró hatósági közeg elleni ellenszegülés, illetőleg ennek hivatása teljesítésében való tettleges e's erőszakos akadályozása — az egyéb ismérvek létezése — megállapítja a hatósági közeg elleni erőszakot; tek., h. ennek következtében vádlottak a hatósági közeg elleni erőszak bűntettét követték el akkor, midőn a hatósági mhagyás végrehajtása czéljából őket pernyevitelre felszólitó, de egyébként sem szóval, sem tettel nem bántalmazó panaszlót, ennek s az eskü alatt kihallgatott tanuknak vallomása szerinti hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazták ; tek. továbbá egyrészről azt, hogy a tényállás szerint vádlottak pernyeszállitással sem törvény sem kötelezettség alapján nem tartoztak ; másrészről pedig azt, hogy panaszló által a pernyeszállitásra nem csupán egyszerűen félsz ólittattak, de e végből személyes szabadságuk jogtalan msértésével erővel fel is tartóztattak ; ezen rendkivül nyomatékos enyhítő körülményekkel szemben e.-rendű vádlott cselekményei is a 92. §. alkalmazásával vétséggé volt minősítendő, s mindkét vádlott fogházbüntetése lehető enyhén volt kiszabandó. A hivatalvesztés mindkét vádlottra nézve nem az 51. §. alapján, hanem azért mellőztetett, mert az a 169. §. szerint csak bűntett miatt alkalmazandó. Egyebekben az e.-biróság Ítélete indokainál fogva hhagyatott. (91. jan. 23. 5948/90.) 1754. Bp. tábla: A kir. tszék Ítéletét felhozott indokainál fogva és még azért is hhagyja, mert a végtárgyalás alkalmával kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása szerint vádlott csak azt kérdezte a községbirótól, h. mondja meg, miért hivatta ? mert siet a vonatra, de a bíró ellen semmiféle erőszakot nem használt; és a midőn a községbiró vádlottat a szobából kitaszította, csak azért fogta meg annak ruháját, h. el ne essék, miközben a biró vádlottat két izben is arczul ütötte; oly esetben pedig, midőn a tettleges bántalmazást a hatósági közeg kezdi meg jogos ok nélkül, ennek viszontbántalmazása a BTK. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladékát meg nem állapítja. (89. nov. 19. 16242.) — Curia : Hhagyja. (90. jun. 3. 2376.) 1755. Bp. tábla: Az e.-foku bíróság ítéletét mváltozíatja és vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenteni. Ind.: A panaszos csősz önmaga beismeri, h. a vádlott lovát kárban nem találta, az kárt egyáltalában nem okozott; beismeri továbbá, h. vádlott ellene tettleges bántalmazással nem élt; ennélfogva vádlott ama cselekményében, h. a lovat a panaszos csősz kezeiből kiszabadítani igyekezett a kötőfék le.hu-