Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉN V. 255 állapító részében pedig- a másodfokú bíróság- ítélete hagyatik helyben, az 1878: V. t.-cz. abban felhozott illetőleg- elfogadott indokoknál fogva. (92. november Részesség. 17. 4423.) 69. §. 1703. Curia: A BTK. 69. §. 1. pontjában meghatározott felbnjtás- 1. Felbujtó. nak alkatelemét az képezi, hogy a tettest a felbujtó czélzatos és hathatós módon reábirja arra, hogy a cselekményt elkövesse: magának valamely cselekménynek puszta felemlítése folytán pedig a felbnjtás még nem állapitható meg. (93. jun. 15. 5068.) 1704. Kassai tábla : Tek., h. M. Mária vádlottnak az a cselekvő- 2. Bűnsegéd. sége, miszerint S. Vaszily ós Racziu Fedor vádlottakat F. Máriával és L. Máriával a kérdéses alkalommal összehozta s az előbbieknek az utóbbiakkal való nemi közösülésre helyet és alkalmat szolgáltatott; valamint azt, h. az utóbbiaknak mrészegite'sére közreműködött s majdan az előbbieket a további közösülésre biztatta: a BTK. 69. §. 1. pontjában feltételezett reábirás ismérveit nem foglalja magában; hanem csupán az eme törvényszakasz 2. pontjában meghatározott segédkezés feltételeinek felel meg. — Curia: Minth. M. Mária vádlott az alsóbb fokú bíróságok Ítéleteiben kifejtett tényállás szerint két rendbeli bünsegédkedést követett el, mert két nő személyen véghezvitt erőszakos nemi közösülés bűntettét mozdította elő szándékosan; minth. a most mnevezett vádlottnak különben is intéző jellegű bünsegédkezése súlyos beszámítás alá esik, mert a sértett nőszemélyeket, ezeknek a szülői a vádlotthoz egész éjjelre gyanútlanul ama szinlés fontán bocsátották, h. ő éjjel egymaga hálni fél: ezeknélfogva mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének részbeni mváltoztatásával. M. Mária vádlott az erőszakos nemi közösülés bűntetténél bűntetteket képező két rendbeli bünsegédkedésben mondatik ki bűnösnek és főbüntetésül a BTK. 232., 72., 96., 99. §§-ai alapján összbüntetésként három évi fegyházra ítéltetik. (93. jun. 15. 3001.) 1705. Curia : A ki előleges egyetértés folytán csak elvinni segített, de a lopás elkövetésénél tettesi cselekedetet nem végzett, s e szerint sem akaratelhatározására nem irányult a lopásnak ő általa leendő elkövetésére, hanem a mások által ellopott, illetőleg ellopandó dolgoknak a lopás bevégzése után leendő elvitelére és biztonságba helyezésére, s physikailag sem hajtott végre oly cselekedetet, mely a lopás tényleges mvalósitását foganatosító cselekvőségnek a BTK. 333. §-ában mhatározott valamelyik ismérvét megállapítaná, illetőleg ezen ismérvek általa való megvalósításában nyilvánuló kültevékenységben nyert volna kifejezést : az nem tettestárs, hanem csak segéd. (92. szept. 20. 7994.) 1706. Curia: Tekintve, hogy valamely büntetendő cselekményre való előleges egyetértés a BTK. 69. §. 2. p.-nak is egyik ismérve; tekintve továbbá, hogy a közreműködés nélkül a részesség sem állapitható meg, tekintve, hogy a „felbnjtás és a segély" egyrészről és a „teltcstársaság" által való „közreműködés" között másrészről az képezi a megkülönböztetés sarkpontját, hogy az utóbbi közreműködés — a megfelelő tettes akaratán kivül — maga az elkövetett büntetendő cselekmény tényálladékához tartozó cselekvőség kifejtésében — tehát maga a tényálladék mvalósitásában nyilvánult cselekedetben való közreműködéssel jön kifejezésre: mig az előbbiek akármelyiké az amattól különböző doluson kivül csupán másodlagos (accessorius) közreműködést feltételez; tekintve, h. e szerint a kir. tábla ítéletének indokaiban