Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 19 géde közti viszony szabad egyezkedés tárgya. (1893. évi január hó Kereskedelmi 27. 4708.) törvény. 1499. Curia: Az iparhatóság által hozott határozatok érvényének Eljárás az megbirálása nem tartozik a biróság hatásköréhez és az 1884: XVII. t.-cz. iparhatóság 136. §-a csak a magánjogi igényeknek eldöntésére tartja fenn a polgári előtt. perutat az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek. A biróság ezen igényeket az iparhatóság határozatának érvényére való tekintet nélkül per utján birálja el. (93. márcz. 21. 1111/92.) 1500. Soproni jbiróság : A peres felek között a perhez csatolt szerződés szerint alkalmi egyesület létesült, melynél fogva közös üzletet vezettek, közös haszonra s közös veszteségre. A szerződés létrejöttekor a peres felek megállapitották azt az arányt is, melyben mindegyiknek az alaptőkéhez járulnia kell. Minth. azonban tényleg nem volt annyi készpénze alperesnek, mint amennyivel az alaptőkéhez járulnia kellett volna, felp. azt a differentiát a sajátjából előlegezte s illetve a 950 frtot kitevő különbözetet alperesnek tényleg kölcsönözte s e helyett a közös üzlet alaptőkéjéhez adta. Felperes már most a közös üzlet megszűnte után a jelen keresettel alperestől a 950 forint kölcsönadott összeget visszaköveteli. Alperes a fenti tényállást ugyan elismerte, de határozottan tagadta a jelen kereset formai helyességét s felperes kereseti jogosultságát azon okból, mert a számadás köztük még meg nem ejtetett. S minthogy maga felp. is elismerte, h. az alkalmi egyesület folytán létesitett közös üzletről egymással eddig tényleg még- el nem számoltak, s minth. a keresk. tv. 62. §-a s a dolog természete szerint is az alkalmi egyesülési viszonyban állott felek között az ezen viszonyból kifolyó egymás közti követelések és tartozások helyesen és alaposan csakis az összes ügyletekre kiterjedő számadási per utján hozhatók tisztába s minth. végre a 950 frtra irányuló kereset az egyesülési viszonyra s ennek eredményére való tekintet nélkül elkülönítetten el nem bírálható, amennyiben a követelés éppen a közös üzlet létesitéséhez s folytatásához adott alaptőkének egy részét képezi, s igy természetes, h. alp. mindazokat a követeléseit, a melyek a közös viszonyból eredtek, viszonkeresetkóppen érvényesíteni fogná a per folyamán, tehát az egész számadás a per során volna megejtendő, ami azonban a sommás per keretén belől meg nem történhetik, mindezeknél fogva megállapítani kellett, h. a jelen keresetet számadásnak és pedig vagy perenkivüli uton, vagy per utján kellett volna megelőznie, azaz, h. a kereset időelőtti, miért is az elutasittatott. (1892. márcz. 5. 2582.) — Győri tábla : Peres felek a Sopronban 1887. okt. hó 1-én kötött szerződésben, mint azt a per során is elismerték, közkereseti társaságot alkottak, ugyanezen okiratban közöttük egy kölcsönügylet is jött létre, a mely a megalkotott közkereseti társasági viszonynyal csak annyiban függ össze, amennyiben a fp. által alp.-nek kölcsönadott 950 frt a létesitett üzlet tőkéjének alp. által fedezendő részére volt fordítandó és annak lejárati idejéül a létesitett üzlet mszünésének ideje, esetleg az alp.-nek biztosított felmondás utáni f/4 év eltelte volt mjelölve. Alp. a két ügylet szoros összefüggését vitatván, azt állította, h. ő, mint az üzlet vezetője, még végszámadást nem adott és mivel az üzletből kifolyólag kölcsönös elszámolás utján volnának, a vitás kérdések rendezendők és mivel ő viszonköveteléseket vél felp.-sel szemben támaszthatni, amennyiben ezt a 2'
