Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

250 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-cz. enyhébbek, a magyar BTK. rendelkezései alkalmazandók. (1891. febr. 17. §. 25. 7289/1890.) Külföldön el- J679. Szegedi tábla : A feljelentéshez csatolt levél alapján becsületkövetett bibi- sértés vétségével vádolt B. L. A. brünni (morvaországi) kereskedő a cselekmény, monarchia másik államának honosa és annak területén lakik. Minthogy pedig a monarchia két állama között létesitett közjogi viszonyból kifolyóan, valamint a BTK. 17. §-ában foglalt szabály tekintetében létező viszonosság elvénél fogva a monarchia másik államának honosa által a magyar állam területén elkövetett büntetendő cselekmény miatt az eljárásra a monarchia másik államának területén lakó osztrák honos saját államának bírósága az illetékes hatóság; s minthogy ezek szerint a kir. járásbíróság azzal, h. a bűnvádi feljelentést érdemileg elbirálta és a kir. törvényszék mint másodfokú bíróság azzal, h. a kir. járásbíróság végzését hasonlóan érdemi indokokból mváltoztatta és a kir. jbiróság illetékességét megállapította, lényeges alaki szabálytalanságot követett el, miért is mindkét alsóbirósági végzést hivatalból megsemmisíteni és a feljelentésnek a feljelentő részére leendő visszaadását elrendelni kellett. (1893. évi január hó 23. 8.) 24. §. 1680—83. Curia: Tek., h. a BTK. 24. §-a világosan rendeli, h. a A büntetés börtönbüntetés tartama szabatosan években vagy hónapokban állapítandó megjelölése, meg ; ezen okból vádlott egy és fél évi börtönbüntetés helyett egy évi és hat hónapi börtönre ítéltetik. (92. nov. 9. 9942. L. ez ítéletre vonatkozó megjegyzéseket a BTK. XXV. 210.) — Curia azonos határozatai a btetés idejének szabatos mjelöléséről: 92. nov. 21. 9963. — 92. decz. 1. 5100. — 1892. decz. 9. 10809. ~ 53, §. 1684. Bp. tábla : A kir. tszék ítéletét felebbezett részében megváltozPe'nzbüntetés. tatja s a vádlottra a kihágásra kimért pénzbüntetést a KBTK. 22. §-a alapján behajthatlanság esetén további öt napi elzárásban és nem fogházban állapítja meg, s e részbeli változtatással egyebekben vonatkozó indokainálfogva hhagyja, nem felebbezett felmentő részében pedig nem érinti. (1890. jun. 30-án, 22,292. sz.) — Curia: Tek., h. a KBTK. 12. §-a szerint a büntettek és vétségekről rendelkező büntető törvénykönyv általános határozatai a kihágások eseteiben is alkalmazandók ; tek , hogy a BTK. 53. §-a szerint a bénzbüntetés azonnemü szabadságvesztés-büntetésre változtatandó át, a melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül Ítéltetett; tek., h egy ítéletben ugyanazon egyén ellen két különnemű szabadságvesztés-büntetés ki nem szabható: a kir. táblaitéletének részben való megváltoztatásával a kihágás miatt kiszabott pénzbüntetés behajthatlansága esetén alkalmazandó szabadságvesztés-büntetésre nézve az alsófoku bíróság ítélete hagyatik helyben. (1891. jan. 30. 10,652/90.)* 1685. Curia: Tek., h. a nevezett vádlottra az (állategészségügyről szóló 1888 : VIII. t.-cz. 154. §-ának a) pontjába ütköző kihágás miatt kiszabott 10 frt pénzbüntetés főbüntetést képez s tekintve, hogy a BTK. 33. §-ának második bekezdése szerint csakis a mellékbüntetésül kiszabott * Az elsőbir<">?ág vádlottat egy vétségért 14 napi fogházra, rgy kihágásért 5 napi fog* házra átváltoztatandó 50 fzt pénzbüntetésre ítélte volt. L. e kérdésre ^ onatkozóíin a BJT. XXV. 1. és 49. és XXIV. 370. II. közölt fejtegetéseket.