Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

18 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi §-a szerint olyan kereskedelmi mhatalmazott, a ki különös felhatalmazás törvény. nélkül is az alp. nevében árukat megrendelni és átvenni jogosult és a kinek 43. §. ebbeli tényei által a keresk. tvény 49. §-a szerint harmadik személyek A kereske- irányában kötelezve az alp. van. Ezeknél fogva bebizonyitottnak kell delmi mégha- venni azt, h. a fp. részéről az alp. czimón Medgyesre elküldött, ide meg­talmazott jog- érkezett és itt R. I. A.-nak kiszolgáltatott árukat az alp. átvette. Mint­köre. hogy pedig az alp. nem is állitotta azt, h. a kérdéses árukat a keresk. tvény 346. és 347. §§-aihoz képest, kellő időben kifogásolta, vagy a fel­peresnek rendelkezésére bocsátotta volna, ezeknek az áruknak áráért az alp., ha azokat meg sem rendelte, felelős. Ezekből az okokból tehát az alp.-t a kereseti kérelemhez képest el kellett marasztalni. (91. decz. 10. 5129. sz. a.). — Curia: Hhagyja, mert az alp. az ellenvégirathoz 2-/. a. bemellékelt igazgatósági ülési jegyzőkönyvvel, mely mint saját bizonyí­téka ő irányában teljes tartalma szerint bizonyit, maga mutatta ki azt, h. R. I. A. az alperesi szövetkezetnek vezérigazgatója volt ; ennélfogva, miután fp. az alp.-nek kötelezettségét a kereseti pezsgőáruk vételárának mfizetése iránt éppen R. I. A.-nak, a pezsgőáruknak az alp.-i szövetkezet részére történt mrendelésére és azoknak átvételére vonatkozó, magát a szövetkezetet kötelező tényére alapitotta, annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a megnevezettnek ezek a tényei, az alp.-i szövetkezetre nézve kö­telező hatálylyal birnak-e, helyesen indult ki a m.-foku biróság Ítéleté­nek indokolása szerint, R. I. A.-nak vezérigazgatói minősége folytán az alp.-i szövetkezet alapszabályainak 21. §-ában kijelölt és a keresk. törv. 43. §-ában megállapított jogköréből; mert „az erdélyi pincze-egylet borterme­lők szövetkezete" czég alatt üzletét folytató alp.-i szövetkezetnek, már a czégében foglalt mjelölésből kitetszőleg az ált. kereskedelmi forgalomban szokásos üzleti körébez tartozónak tartandó, bármilyen nemű és minő­ségű borral való üzletnek folytatása, de különben is alp. elleniratában maga állitotta azt, h. éppen az alp -i saját czégével ellátandó pezsgőbor­áru szállitása iránt a szövetkezet igazgatósága R. I. A.-sal szerződési viszonyba is lépett, ennélfogva R. I. A. mint vezérigazgató e minőségé­nél fogva részére az alapszabályokban kijelölt megbizási, valamint keres­kedelmi mhatalmazotti minőségénél fogva, mint a ki az egész üzlet veze­tésével volt megbízva, a keresk. törv. 43. §-a szerint az üzlet folytásával rendszerint járó mindennemű ügylet mkötésére kiterjedő tvényes jogkörét nem lépte tul a kereseti pezsgőbor áruknak, az alp.-i szövetkezet részére történt Kirendelésénél, és átvételénél, következőleg ezekre vonatkozólag a fp. irányában felmerült jogcselekményei folytán a keresk. törvény 49. §-a szerint az alp.-i szövetkezet van kötelezve stb, (93. jan. 13. 250.) 57. §. 1498. Curia : Gőzmalomban alkalmazott főmolnár, mint fontosabb Felmondási teendőkkel mbizott segéd, három havi felmondásra tarthat igényt Ha. a idő. főnök segédjét oly munkára akarja kényszeríteni, a melyre szerződésileg kötelezve nincsen, jogosítva van a segéd felmondás nélkül azonnal ki­lépni és a felmondási határidőre járó díjazását követelni. Az ipartörvény 89. §-ának az az értelme, h. más egyezkedés hiányában az iparos a segédtől csak az iparüzlethez tartozó munkát kívánhatja, nem egyszer­smind azonkívül eső más munkát, de ez nem jelenti azt, h. az iparos az üzletkörébe eső mindennemű munkát kívánhatja meg a segédtől, mert különben nem volna értelme a 88. §-nak, mely szerint az iparos és se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom