Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 111 az adás-vétel tárgyát képező áru rendeltetése helyén is eszközölhet a kése- Kereskedelmi (leliiies eladó rovására fedezeti vásárlást, mivel továbbá a per adataihoz törvény, képest a késedelmes eladó alp.-nek' engedélyezett teljesitési pótidő lejár- 354. §. tától számított 8 nap alatt eszközölt fedezeti vásárlás elkésetten történt- A vevő kifőnek nem tekinthető azért, mert alp.-nek módjában állott a fedezési vásár- gásolási joga. lás esélyeit a szerződés utólagos teljesítése által magától elhárítani, de ezenfelül a budapesti áru- és értéktőzsde tanácsától beszerzett bizonyítványból kitetszőleg az itt kérdésben forgó áru napról-napra lényegesén változó árhullámzásnak kitéve nincs is: mindamellett felperest kereseti követelésével el kellett utasítani azért, mert a tőzsdetanács felp. kérelmére beszerzett már emiitett bizonyítványában tanúsított napi áraknak, az A—E. alattiak szerint felp. által állítólag fizetett, amazoknál mmázsánként 7-10, sőt 15 írttal is magasabb árakkal egybevetéséből — figyelemmel arra is, h. felp.-nek saját előadása szerint a fuvarbér BudapestrőlSaárig mmázsánkint nem egészen 2 frtot tesz — okszerűen azt következtethető és következtetendő, hogy felperes nem olyan minőségű árut vásárolt fedezetképen, mint a milyen minőségű a közte és alp. között létrejött szállítási szerződésnek tárgyát képezte, a mint ez egyébiránt világosan kitűnik abból is h, míg felp. a keresetben 20 bál luczernáról egész általánosságban és a minőségnek közelebbi mhatározása nélkül beszél s igy a K. T. 321. §-a szerint csak középminőségü árunak szállítását igényelhette volna, addig a B—E. alattiak szerint fedezésül nem az áru nemének és minőségének közelebbi megjelölése nélkül középminőségü árut, hanem tüzetesen meghatározott származású és minőségű luezernát vásárolt, a B—E. alattiak szerint állítólag eszközlött fedezési vásárlások tehát ezen okoknál fogva nem tekinthetők alp. rovására eszközlötteknek, az A. szerint 1890. márcz. 17-én állítólag eszközlött pedig azért nem mivel ez az alperesnek engedélyezett teljesitési pótidő lejárta előtt történt és mert felperesnek a tanuk kihallgatásának mtörténte után 1891. jan. 21-én mtartott utolsó tárgyalás alkalmával és különben is csak mellékesen felhozott azon állítása, mintha alperestől elsőrendű luezernát vásárolt volna, mint a kereseti előadástól eltérő, figyelembe vehető nem volt. A perköltség azért lett kölcsönösen mszüntetve, mert a perre első vonalban alperesnek nyilvánvaló szerződésszegése szolgáltatott okot. (92. decz. 18. 1515.) 1563. Szegedi tábla : A mindkét fél felebbezése folytán megvizsgált ,355—356. §§. ítélet mváltoztatik, felp. keresetével elutasittatik. Ind.: Felp. azért kéri J?IX ügylet. alp.-t a 25 frt 60 kr. mint elmaradt haszon mfizetésére kötelezni, mert a B) alatt csatolt mrendelési jegyzékben a II. a. kitüntetett ll/3 tuczat minőségben küldötte meg, az I. a. kitüntetett 4 tuczat árunak mküldését pedig alp. utóbb mtagadta. Az V/^ tuczat áru visszaküldésére felperes azt hozza fel okul, hogy mig a B) a. csatolt jegyzékben az áruk színe megvan jelölve, addig a 4-/. a. csatolt szállítólevélben az áruk szine nincs kitüntetve. Azzal, hogy alp. az 1 '/3 tuczat minőségileg kifogásolt árut fentartás nélkül visszavette, igazoltnak kellett elfogadni, hogy az áru a kikötött minőségnek meg nem felel. Nem bir alappal alp.-nek az a kifogása sem, h. az ő kereskedelmi utazója R. S., a kivel felp. az ügyletét mkötötte, nem volt megbízva a B) a. csatolt mrendelési jegyzékben I. a. kitüntetett 4 tuczat áru eladására. Alp.-nek ez a kifogása nem volt elfogadható azért, mert kereskedelmi utazója olyan nemű áruk miendelését fogadta el, a milyen nemű