Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

112 K E RI-: s R E D ELMI TÖ i l VÉ NY. Kereskedelmi áruk eladásával alperes foglalkozik, igy tehát a K. T. 43. §-a értelmében törvény. alperes utazójának jogköre az I. alatt kitüntetett áruk eladására is ki355—356. §§. terjedt. Ezek szerint a miatt, h. az áruk egy része a kikötött minőségének Fix ügylet, meg nem felelt, másik részének megküldését pedig alp. mtagadta, kétségtelen, h. felp. a K. T. 348., 353. §§-ai értelmében kártérítést követelhet. Minth. azonban felp. nem tényleges kárt. hanem elmaradt hasznot követel s maga sem állítja, hogy akár az áruknak mástól megszerzésével, akár nem teljesítés folytán más részére kártérítés fizetéssel, vagy bármily más módon tényleges kárt szenvedett, ennek alapján az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (91. decz. 2, 1,132.) — Curia: Mindkét alsófoku bíróság ítéletének mváltoztatásával alperes feltétlenül köteleztetik, felp.-nek 25 frt 60 kr. tőkét, és jár. megfizetni. Ind.: Helyesen fejtette ki a kir. ítélő tábla indokaiban, h. felp. a K. T. 348., illetve 353. §§-ai alapján kártérítést követelni jogosult a miatt, , mert alp. a B), illetőleg az annak megfelelő 3*/. a. jegyzék szerint nirendelt árukat részben épen nem, részben pedig hiányos minőségben szállította felp.-nek Helyesek ezek az indokok annyival is inkább, mert az alp. utazója kiállított mrendelési jegyekből az alperes által kiállított mrendelósi jegyekből az alp.- által vitatott feltételes megrendelés mindkét számú árura nézve a szállítás tekintetében az utazó által minden feltétel nélkül fogadtatott el és küldetett el alpereshez. De nem helyes azon indok, mely a másodfokú bíróságot a kereset elutasítására vezette, h. t. i. felp. nem tényleges kárt, hanem elmaradt hasznot követelvén és maga sem állítván, h. akár az áruknak mástól mszerzésével, akár nem teljesítés folytán más részére kártérítéssel vagy bármily más módon tényleg'es kárt szenvedett volna, kártérítést ezért nem követelhet. A K. T. 356. §. 2. p. foglalt rendelkezés ugyanis nem zárja ki, h. apiaczi vagy tőzsdei árral nem birő áruknál, milyenek a szóban levő áruk, a vevő a késedelmes eladótői azon kárának megtérítését is követelhesse (K. T. 272. §.), mely az által állott elő, h. a mrendelt, de nem szállított árukat haszonnal tovább nem adhatta. Ez az elmaradt haszon pedig a szakértők egyhangú véleménye szerint teljesen mfelel a kereset tárgyává tett kártérítési összegének, mihez képest alperes annak és a prts. ,251. §-a alapján a per- és felebbezési költségnek megfizetésére feltétlenül kötelezendő volt. (93. ápr. 5. 485/93.) 15G4. Bp. keresk. és vtszék: Fp.-t keresetével elutasítja. Ind. : Felp. keresetében azt adja elő, h. alp.-től B. Zsigmond által, ki alp.-nek mhatalmazottja volt, 12 waggon rozskorpát vásárolt mmázsánként 4 frt 45 kr. egységárban 1889. decz. és 1890 jan., febr. márcz. hóra szállitandólag. Alp. a szállítandó rozskorpát azonban nem szállította és fp. kártérítés fejében a vételár és a teljesítés idejekor volt ifiaczi árak különbözete és óvási költségek fejében 850 frt 60 krt vesz keresetbe. Való, h. B. Zsigmond fp.-sel szemben az ügylet mkötésére alp.-nek 11. alatti levele értelmében igazolt mhatalmazással bírónak és az ügylet B. Zsigmond G. a. kötjegyével megkötöttnek tekintendő, való az is, h. alp.-nek fp. ellen kártérítést követelni, amennyiben az ügylet nem teljesítése által kárt szenvedett volna, joga lennne, keresetével mégis elutasítandó volt, mert azt a döntő körülménj't, h. az ügyletnek nem teljesítése folytán akár tényleges kár, akár elmaradt haszon czimc'n károsodott volna, nem bizonyította, a puszta árkülönbözet pedig a K. T. 356. §-ának 2. bekezdése értelmében pusztán fix