Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
110 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi zölt. miáltal az A—E. a. számlák, valamint a kihallgatott Pick Frigyes és törvény. Weil Alajos tanuk vallomása szerint 149 frt 50 kr. kárt szenvedett, a 354. §. miről alperest a K. T. 354. §-a- értelmében értesitette is. Ezen kárt alp. A vevő kifő- neki a K. T. 353. §-a értelmében mtériteni köteles. Alp. ezzel szemben gásolási joga. azon kifogással élt, hogy felp. a megállapodás értelmében a szállitás előtt 3 havi lejáratú váltót lett volna köteles alp.-nek a vételár fedezésére beküldeni. Miután azonban ezen kifogása a H., I, K., L. és M. alattiakkal mczáfoltatik, a kifogás, az erre kinált főeskü mellőzésével, figyelembe nem vétetett. Kifogásolja továbbá alp. a fedezeti vételt, mert felperes azt nem a teljesítés helyén és nem a teljesítési határidőben eszközölte. Miután azonban alp. becsatolt leveléből és sürgönyeiből kitűnik, h. alp. köteles lett volna a luezernát Saárra küldeni, alperes pedig a kötlevelet fel nem mutatta s igy a prdts 155. §-a értelmében beigazoltnak tekinti a biróság azt, h. a teljesitési helyül Saár volt kikötve. Miután továbbá nem fix ügyletről levén szó, a fedezeti vétel csak az utólagos teljesítésre rendelt határidő : 1890. márczius 20-a után volt eszközölhető és felp. ennélfogva nem elkésetten eszközölte a fedezeti vételt és miután alperes nem igazolta, h. felp. 1890. márcz. végén Saáron olcsóbban is vásárolhatott volna luezernát, mindezeknél fogva alperes e kifogásai figyelembe vehetők nem voltak és alperes a K. T. 353. §-a értelmében a szerződés teljesitésének elmulasztása által okozott kár megfizetésében marasztalandó volt. — Bp. tábla : Az e.-biróság Ítéletét megváltoztatja, s" felp.-t keresetével elutasitja Ind.: A felperes által becsatolt levelekkel s sürgönyökkel alperes tagadása ellenében nincs bizonyítva az, hogy felek közt a teljesitési helyre nézve megállapodás történt, s h. teljesitési helyül felp. lakása — Saár — volt kikötve, mert ezekből csak az tüuik ki, h. alp. az áru szállitását ismételten igérte, de nem az, hogy teljesitési helyül Saár volt volna kikötve, vagy hogy ezt alperes teljesitési helyül beismerte s annak megállapítására, h. a mrendelő jegyben teljesitési helyül állitólag Saár lett volna kikötve, az sem szolgálhat, h. alperes a mrendelő jegyet be nem mutatta, mert ezt tenni a felp. javára nem volt köteles, ennélfogva és miután a fenforgó ügylet természetéből és czéljából sem következtethető az, h. 1 teljesitési helyül Saár volna tekintendő, a keresk. törv. 322. §-a értelmében teljesitési helyül alp. mint kötelezett fél telepének helye, tehát Budapest lévén "tekintendő, Budapesten pedig a teljesités idején a budapesti áru- és értéktőzsdének az okiratoknál fekvő átirata szerint a fedezeti vétel a szerződési vételárnál alacsonyabb áron lévén eszközölhető, a felp. által Saáron a szerződési vételárnál magasabb áron eszközölt fedezeti vétel alp. rovására történtnek nem tekinthető, felp. e vételből folyólag származtatott kárának mtéritésére tehát alp. nem kötelezhető. — Curia: A másodbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó része hhagyatik, a perköltségre nézve mindkét a.-biróság Ítélete mváltoztatik s a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Ind.: Habár alp.-nek, kit az elsőbiróság által ide vonatkozólag kifejtett ténybeli okoknál fogva a Curia is szerződésszegőnek tekint, azon irányban emelt kifogása, mintha a kérdésben forgó fedezeti vásárlás azért nem birna reá nézve kötelező hatálylyal, mivel nem a keresk. törv. 322. §-a szerint mérvadó teljesitési helyen és , nem a teljesitési idő lejárta után azonnal eszközöltetett, alaptalan, mivel ellenkező világos kikötés hiányában a dolog természetéhez képest a vevő
