Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉN V. 105 rendelésszerü voltát nem kifogásolja, a keresk. tvény 345. §-a értelmében Kereskedelmi megtagadni jogositva nem volt: a jelen perben egyedüli vitás perdöntő törvény, kérdést az képezi, hogy alp. a fp. által küldött mennyiségű teát rendelt e 351., 352. §§. meg, vagy sem? Az e részben bizonyitásra kötelezett fp. állitása szerint A vevő kifoa megrendelés a D. alatti megrendelő jegy szerint történt s ennek bizonyi- gdsolási joga. tására B. Sándor tanura hivatkozott, egyszersmind alp. czéget L. Lajos személyében perrendszerüleg a főesküvel kínálta meg; azt pedig, h. a D. alatti szerint történt megrendelésnek a küldött s az A. alattiban felszámitotfmennyiség megfelel, a kérelmére mhallgatott szakértők egyhangú véleményével bizonyította. Ennélfogva, tek., h. B. Sándor tanú vallomása, miután tanú a szerint arra, h. mily mennyiségű tea rendeltetett meg alp. által határozottan nem emlékezik, bizonyítékot nem képez, egyéb bizonyíték hiányában a fp. által a megrendelt áru mennyiségének bizonyítására kínált és alp. czég részéről L. Lajos személyében elfogadott főesküt megítélni és az e.-biróság ítéletének mváltoztatásával a per kimenetelét ennek az eskünek le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. Letétel esetén ugyanis bizonyítva lévén, h. alp. nem a küldött mennyiségű árut rendelte meg, a kereseti áru átvételét tehát a többet küldés miatt jogosan tagadta meg' s ezért fp. igazolatlan keresetével ebben az esetben elutasítandó, le nem tétele esetében azonban bizonyítottnak lévén veendő, h. a fp. által küldött mennyiségű teát rendelte meg és h. alp. a kereseti áru átvételét többet küldés okából megtagadni nem volt jogositva, alp.-t tehát ebben az esetben a nem kifogásolt kereseti vételárban s ennek a kereset beadásától követelt tvényes késedelmi kamatábnn marasztalni kellett. A fp. által annak bizonyítására kínált főeskü, h. a megrendelés alkalmával a D. alattinak megfelelő tartalmú jegyzék adatott át alp.-nek mellőzendő volt, mert az esküvel bizonyítani kivánt tény, ha való is, nem bizonyítja azt, h. a D. alattiban mjelölt mennyiségű áru rendeltetett meg, és mert különben is magára a megrendelés tényére kínált főeskü alkalmazása folytán* a jelzett eskü alkalmazásának szüksége elesett. (92. május 19. 4788/91.) — Curia: Fp.-nek fellebezése hivatalból visszautasittatik, s a bpesti táblának ítélete csupán az alp. felebbezése folytán vétetvén felülvizsgálat alá, az hhagyatik. Ind.: Fp.-nek keresete az alp.-nek kiállított áruknak 260 márka és 40 fillérnyi vételárának mfizetésére, tehát nem kártérítés iránti igénynek érvényesítésére irányul. Az ilyen természetű és 500 frtot meg nem haladó összeg iránt folyamatba tett sommás perekben a m.-biróságnak az e.-biróságnak hhagyandó ítélete ellen további felebbezésnek helye nincs. Miután pedig a fenforgó esetben a m.-biróság az e.-biróságnak Ítéletét a felebbező fp. előnyére változtatta meg, fp.-nek az ellen, a fenti szakasz intézkedéséhez képest további felebbezéshez nincs joga, mert a mennyiben nincs fellebbezési jog a m.-biróságnak az elsőbiróság ítéletét hhagyó ítélete ellen, annál kevésbé állhat fenn ez a joga olyan esetben, a mikor a m.-biróság az e.-biróság ítéletét az ő előnyére változtatta meg. E szerint fp.-nek felebbezése visszautasítandó volt. Az alp.nek felebbezésére fölülvizsgált m.-birósági ítélet pedig az abban felhozott indokokból és még azért hagyatott helyben: mert a fp. által E. és G. a. mellékelt, alp. által nem kifogásolt levelekkel tanúsítva van az, h. fp. az alp. által át nem vett kereseti árut, a vasútnál, a per folyama alatt, 1890. július hó közepén váltván ki, azt azonnal V. Bélánál beraktároztatta, ennél-