Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
106 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi fogva alp.-nek felebbczósében felhozott az az állítása, h. fp, az árut annak törvény. a vasúttól történt kiváltása után. a beraktározásig hónapokon keresztül 351., 352. §§. magánál tartotta, alaptalan. (93. aug. 31. 905/92.) A vevő kifő- 1559. Gyulafehérvári tsze'k: Mintán a -felperesi tanú, D. Adolf, érdegásolási joga. kéltség okán kihallgatható nem volt és a többi alperesi tagadással szemben mitsem tudott igazolni, s igy ugy arra nézve, hogy a felek miként szerződhettek, h. felp. a törökbuzát alp. üzlethelyiségébe kötelezte magát szállitani, vagy csak a gyulafehérvári vasútig, és h. miféle okát adta az el nem fogadásnak stb., egyéb bizonyíték, mint a felajánlott és alp. által elfogadott főhit nem létezvén: az ügy kimenetele ezen főhit le vagy le nem tételétől volt függővé teendő ; azon alp.-i kifogás, h. nem az egész mennyiség szállíttatott egyszerre, tekintetbe nem vétethetvén, mert az ügylet azon kikötéséből, h. tetszése szerint választhat felp. a májusi napokból, (inként értetődik, h. azt nemcsak egy napon és igy nemcsak egyszerre kötelezte szállitani. (91. okt. 15. 1527. sz.) — Kolozsv. tábla: Az e.-bíróság Ítéletét mváltoztatja s az alp.-t a 131 frt 73 kr. tőke s ennek az 1890. máj. 21-től, a kereset napjától járó 6"/0 kamatának 8 nap alatt végrehajtás terhével felp. részére leendő mfizetésére feltétlenül kötelezi; a kereset 7., 8. és 9. tétele alatt felszámított 18 frt iránti követelésével pedig a- felp.-t feltétlenül elutasítja. Ind.: A keresetnek azt az állítását, h. a két vraggon törökbuzának az átvételét az áru minőségére alapított egj^edül azon kifogás miatt nem vette át, mert az rossz volt, alp. a perben kétségbe sem vonta ; ama különben is okadatlan állítása tehát, h. az áru átvételét az okból is megtagadni jogosult volt, mert felp. .az egész megvett mennyiséget, a 10 waggont nem egyszerre szállította, s mert a felp. az árut a gyulafehérvári vasúti állomás s nem G-yulafehérvárott az alp. üzlethelyiségében kívánta átadni, a jelen per eldöntésénél tekintetbe nem jöhet. Alp.-nek az áru minőségére alapított kifogása pedig alaptalannak bizonyult, mert a felek között e részben, a vételügylet megkötésénél közelebbi megállapodás létre nem jővén, a K. T. 321. §-a szerint a felp. középfajú és minőségű árut tartozott szolgáltatni s a birói szemle azt bizonyítja, h. felp.-tői alp.-nek kiszolgáltatni kivánt két kocsi törökbuza közül az egyik középfajú, a másik pedig' ennél jobb minőségű volt. A ker. törv. 345. §-a szerint tehát tartozott alp. az árut átvenni és kifizetni. Minth. pedig ezt nem tette, felp.-nek a K. T. 351. ij-a szerint jogában állott az árut az alperes veszélyére s költségén, hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés utján eladni és egyúttal a késedelemből eredő kár mtéritését követelni. Ez alapon felp.-nek megítélendő volt a keresetben 1., 6. tétel alatt felszámított és igazolt 131 frt 73 kr. követelése s járulékai. (1892. máj. 25. 2137 I. sz.) — Curia : Hhagyja. Ind. : A kereseti követelésből 131 frt 73 krra és kamatára nézve a m.-foku bíróság ítélete annak az áru minőségi hiányából merített kifogás alaptalan voltára fektetett indoka alapján és azért hagyatott helyben, mert alp. nem tagadta felp.-nek azt a keresetben' állítását, h. felp. az eladott 10 waggon törökbuzát 1890. évi május havában tetszése szerint fin eigener ~\Vahl) szállíthatta, s az áru átvétele mtagadásának, a 10 waggon tengerinek nem egyszerre történt szállítása miatt teit kifogása okául a kereskedelmi szokásra hivatkozott s ezt a „magyar leszámítoló és pénzváltó-bank" bpesti czégnek egy levelével kívánta igazolni. Eltekintve attól, h. a 2*/. alatti magánlevélben kifejezett vélemény a kereskedelmi szokás bizonyítására nem alkalmas,
