Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

104 KERES KEI) EL.\] I TÖRVÉtfY. Kereskedelmi sédének mtéritése iránt enlelt viszonkereseti követelésből 20 fit 80 krnak törvény. míizetésére a felp. kötelezendő, illetőleg ily összeg a részére megítélt kere348. §. seti összegbe be volt számítandó azért, mert a most előadottak szerint egy A vevő kifő- Avaggonnak rendelkezésre bocsátása joghatálylyal nem bírván, fel. arra gásolási joga. nézve az előleges szemlét kérelmezni sem volt jogosult, ennélfogva az annál közbenjárt e.-rendű alp.-nek a fenti összegben biróilag megállapiott költségét mtériteni tartozik. Ellenben a biróilag megállapítottnál magasabb összeget költségként az rendű alp. nem igényelhet. (92. szept. 15. 1152.) 351., 352. §§. 1558. Bp. VIII. ker. jbság : Fp. az alp. által mrendelt, de nem vett tea-áru vételára iránt támasztott keresetet. Miután pedig a per kétségtelen adatai szerint alp. az árut már a faktúra megérkezése alkalmával fp. rendelkezésére bocsátotta ; miután tovább fp. az áruval tényleg rendelkezett is, mert azt a vasútnál kiváltotta és ekképp birtokába vette, ennélfogva a jbíróság amaz alapon, h. az eladó fp. az áruval mint sajátjával rendelkezett, a vitatott vételügyletet már a felp. ténye által is megszűntnek ismerte fel s a vételárkövetelést mint alaptant elutasította. Xem változtat a' tényálláson az, h. felp. az árunak a vaspályánál 1890. július hóban történt kiváltásáról s az árunak az alp. költségére és veszélyére való beraktározásáról ellenfelét értesítette, de sőt e körülményt már 1890. febr. 26-án benyújtott keresetében mtörténtnek jelezte; mert a K. T. 351. §-a nem nyerhet alkalmazást az esetben, a mikor az áru letéteményezésének szüksége fenn nem forog s a mikor a letéteményezés csakis ugy eszközölhető, h. az eladó a vevő részére szállított áruval mint sajátjával rendelkezik. (91. jul. 18. 10802.) — Bp. tábla : Az e.-biróság ítéletét mváltoztatja, felp.-t keresetével csak arra az esetre utasítja el, ha alp. czég L. Lajos személyében leteszi a főesküt arra : „h. fp. czég H. József nevü tagjánál nem rendelt meg 1/8-&d láda „souhong", ^^-ad láda „Mening" és egy láda „Peceo narancs" teát". Érdekében áll tehát stb. Ind. : A K. T. 351. §-a értelmében oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli, az eladónak jogában állván az árut a vevő czég veszélyére és költségére valamely közraktárba vagy magánszemélynél letenni; az a körülmény, h. fp. az alp.-nek küldött s ez által át nem vett kereseti árut a vasútnál kiváltotta és alp.-nek a póttárgyaláson tett beismerése szerint V. Bélánál alp. részere beraktároztatta, fp.-nek keresetével való elutasítására indokul nem szolgálhat, mert fp. az alp. által át nem vett áru felett annak letételénél csakis a keresk. tvény által megengedett módon rendelkezett. Alp. tehát az esetben, ha az áru átvételét jogtalanul tagadta meg', annak nem kifogásolt kereseti vételárt mfizetni köteles. Minth. pedig alp. a kereseti áru átvételének mtagadására egyedüli indokul azt hozza fel, h. ő fp.-től csupán 6—7 kilogramm „souchong"' és 2—3 kilogramm „peccon narancs" teát rendelt meg, fp. pedig az A. alatti számla szerint előbbiből 16 kilogrammot, az utóbbiból pedig 5'6 kilogrammot és ezenfelül még 27 kilogramm Mening teát is, tehát a megrendeltnél jóval többet, sőt egyáltalában meg nem rendelt árut is küldött; minth. az esetben, ha fp. a megrendeltnél nagyobb mennyiségű árut küldött alp. azt miután a meghallgatott szakértők véleménye szerint abból a megrendelt kisebb mennyiség az eredeti csomagolás megsértése nélkül el nem különíthető, átvenni nem volt köteles; viszont abban az esetben, ha a küldött mennyiség a megrendelésnek megfelelt, alp. az áru átvételét, miután annak egyébként meg-