Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉN Y. 99 1555. Szegedi tábla : Felp. keresetével elutasittatik. Ind.: Felp. a csatolt Kereskedelmi árverési feltételek, valamint az árverési jkv. értelmében is akérdéses tengeri törvénv. mennyiséget mtekintésére és pedig közárvarésen vette meg. A per adatai- 348. §. ból is kétségtelenül kitűnik, h. felp. az árverés előtt felhívatott az azt A vevő kifofoganatositó közjegyző által, h. az eladásra kerülő tengerit tekintse meg. gásolási joga. Ebből kifolyólag pedig fel}), az általa mszemlélt tengerit abban az állapotban vévén meg, a melyben az árveréskor volt, alpereseket ezen tengerinek bármilyen hiányáért a felelősség nem terheli. — Cúria: Hhagyja. Ind.: Felp a törökbecsei kir. közjegyző áltál a 2 /. a. csatolt, jegyzőkönyv szerint mtartott nyilvános árverésen neki mint legtöbbéit Ígérőnek eladott 1500 mm. kukoricza vételétől a K. T. 348. §-a alapján azért állott el, azért követeli alperesektől 200 frt bánatpénzének és 40 frt szemleköltségnek mfizetését, mert a kukoricza az árverési feltételekben kitett minőségnek, mely szerint az száraz és egészséges legyen, meg nem felelt. Felp.-nek ezen állítása azonban nem vehető figyelemb,e mert a K. T. alapján és értelmében kereskedelmi forgalom tárgyát képező áruk tekintetében foganatosított nyilvános árverés utján az árverés színhelyén mszemlélhetett árura nézve eszközölt eladás azon okból, mert az áru az árverési feltételekben kitett minőségének meg non felelt, egyáltalán meg nem támadható. (1893. febr. 3. 1549/92.) 1556. Pécsi tábla: Fp.-eket keresetükkel elutasítja, Ind. : Mindkét fél egyező előadása szerint P. M. e.-rendü fp. és Z. M. Garett R.-féle 8 lóerejü, alp. műhelyében kijavított gőzmozdonyt vettek 2j.m alatti szerződéssel alp.-től 2000 frtot oly módon, h. 1000 frt fejében egy ihárosi gőzmalmukban eddig is használt Claj'ton és Shutlevorth gyárából származott 12 lóerejü gépet, a másik 100U írtért pedig egy Z. M. által kibocsátott és P. J. által elfogadott váltót adtak. Fp.-ek továbbá azt állítják, h. szerződő felek szóbeli megállapodása szerint a vett gépnek olyannak kellett lenni, h. a vevőknek ihárosi malmukban két pár követ hajtson, h. a gép ezzel a kikötött minőséggel nem bírt, a mennyiben két pár kő hajtására gyengének bizonyult, h. Z. M. a saját illetőségét B. J. m.-rendü fp.-nek eladta, és ezen alapon kérik a szerződést felbontani s alp.-t a kapott értékek visszaadására és az okozott kár mtéritésóre kötelezni. Tek. azonban, h. a keresk. törvény 348. §-a értelmében, ha az áru a kikötött kellékeknek meg nem felel, a vevőnek áll jogában az üzlettől elállni, tek., h. m.-rendü alp.-sel szerződésre nem lépvén, ennek nem vevője, ezzel jogi kapcsolatban nincs, minélfogva az alp.-sel nem kötött szerződést alp. irányában fel nem bonthatja; tek., h. Z. M. a maga illetőségét eladván, az áruról rendelkezett, ennélfogva azt kifogásolni jogosítva nincs, a kereset m.-rendü fp. részéről minden jogi alapot nélkülöz. Elsőrendű fp. pedig az által is, h. a keresetében a kárt- azon az alapon számítja fel, h. a gép kettő helyett csak egy pár követ hajtván, az alp.-től vett géppel nem hajtható második pár kő nyugvása által kevesebbet keres, mintha a gép két pár követ hajtana, beismeri azt a mit a per során különben sem tagad, h. t. i. az alp.-től vett gép állítólagos hiányainak felismerése után is folyvást használta, sőt a per folyama alatt is használatban tartotta. Már pedig, h. a vevő a hiányos volta miatt kifogásolt árut megtartani nem akarja, tartozik azt azonnal az eladónak rendelkezésére bocsátani, miért is az által, h. az árut tovább is használatban tartja, a szerződés felbontása
