Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY Kereskedelmi iránti jogát elveszti. Mindezeknél fogva fp.-eket keresetükkel elutasítani törvény. kellett. — Curia: Annak mjegyzésével, h. a fp.-éknek személyes kereseti, 348. §. joga ellen tett kifogás az első fokú bíróság által felhozott indokokból A vevő kifő- annál is inkább helyesen mellőztetett, minth. bebizoiryitottan B. J. fp. gásolási joga. csak Z. M.-nak P. J. vevő társának jogaiba lépett: a táblának ítélete hhagyatik, annak az eladott Garret-féle gépnek rendelkezésre bocsátása után is folyton használatára vonatkozó indokainál fogva s azért: mert a rendelkezésre bocsátás joghatálya már az által. h. fp.-ek a hiányos minőségűnek állított gőzgépet folyvást mint sajátjukat használják, elenyészett, tekintet nélkül arra, h. alj), rendelkezésre bocsátást elfogadta-e vagy nem f (93. márcz. 8. 304/92.) 1557. Bp. tábla: Az e.-biróság ítéletét, melyet 1881: LIX. t.-cz. 35. §-a értelmében e.-rendű alp. felebbezése alapján a többi alp. nevében is felebbezettnek tekint, a mennyiben abban a kereseti követelésből 331 frt 62 kr. tőke és kamata felp.-nek meg nem ítéltetett, továbbá a mennyiben e.-rendű alp. a kereseti követelésből 240 frt tőke és annak 1887. évi jnn. 30-tól járó 6°/0 kamata mfizetésére köteleztetett, végül, a mennyiben elsőrendű alp. viszonkeresetével elutasittatott, hhagyja ; egyebekben mváltoztatja, első, harmad- és negyedrendű alp.-eket végrehajtás terhe alatt e.-rendü alp.-sel egyetemlegesen kötelezi, h. felp -nek a fenti 246 frt tőkét és 6''/0 kamatát 15 nap alatt fizessenek; ellenben további 613 frt 86 kr. tőke és a kamata tekintetében felp.-t keresetével elutasítja. Ind. : Alp.-nek azt a kifogását, h. mivel a kérdéses három waggon 81 2 számú lisztre nézve a vételt felp.-sel B. Károly mint bizományos kötötte, felp. és alp,-ek közt, a K. T. 368. §-a értelmében jogok és kötelezettségek nem keletkeztek, és h. ez okból felp. a vételi -ügylet alapján alp.-ek ellen keresettel fellépni nem jogosult, az e.-biróság helyesen vetette el; mert H. L., L. I. a., továbbá a 2'/., 3"/. és 4*/. alatt csatolt okiratok tartalmából nyilvánvaló, h. a vételi ügylet felp. és e.-rendü alp. közt jött, létre: az ügyletnek nem szerződésszerű teljesítése, illetve annak részben nem teljesítése által okozott kárért is tehát felp.-nek nem B. Károly, hanem e.-rendü alp., illetve alp.-ek felelősek. Alp.-ek beismerik, h. az első tcaggon liszt, melyet e.-rendü alj), felp.-nek küldött hibás (dohos) áru volt, a milyennek az különben a felp. kérelmére foganatosított, előleges bírói szemle által is megállapittatott. Nem vehető figyelembe alp.-eknek az a védekezése, h. felp., minth. az áruból mustrát kapott, a mustra alapján a liszt dohos voltát megállapíthatta, a mustrának megfelelő áru ellen kifogást tenni nem volt jogosult; mert a kihallgatott szakértők véleménye szerint a liszt dohos volta csak főzés alapján volt meg állapitható, lisztnek főzés vagy sütés utján előzetes mvizsgálására pedig a vevő, még ha mustrát kapott is, a kereskedelmi szokás szerint nem köteles; de mert alp.-ek maguk azt vitatták, h. felp. tőlük a mustrát csak a szin és nem egyúttal a minőség mfelelő voltának megállapithatása végett kapta, mely okból a mustra felmutatásának elmulasztása miatt a K. T. 363. §-ához képest a küldött áru minőség tekintetében mustraszerünek sem tekinthető. Azt a további állításukat, h. felp. az ügylet létrejötte előtt B. Károly által az áru hibás voltáról értesíttetett, h. tehát a hibás áru képezte a vétel tárgyát és hogy felp. tudva hibás árut vett, alp.-ek felp. tagadásával szemben perrendszerüen be nem bizonyították; mert az általuk tanuként felhívott B. K.
