Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
94 KE RESKE DELMi T ÖI! \T i:: X V. Kereskedelmi tétében emelt kifogása figyelembe nem jöhetett, azért sem, mert nem is törvény. állította, h. alp.-nek a per tárgyát képező árun kivül más árut is küldött 346., 847. '§§. volna. (1890. nov. 11-én, 20.714. sz.) — Bp. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét Rendelkezésre mváltoztatja és alp.t a kereseti 74frt 90 kr. tőkének, ezen összeg 1888. bocsátás. évi aug. hó- 23-ától járó ö'^-os kamatának felp. részére nyolcz nap alatt fizetésére végrehajtás terhével kötelezi. Ind.: A K. T. 346. §-a szerint a vevő a más helyről küldött árut, a mennyiben ez a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges, az átvétel után haladéktalanul mvizsgálni, s ha az a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, e körülményről az eladót azonnal értesiteni tartozik, mivel ha az értesitést elmulasztja, az áru nem kifogásoltalak tekintetik, feltéve, h. oly hiányok nem forognak fenn, melyek azonnali mvizsgáláskor rendes üzleti kezelés szerint felismerhetők nem voltak. Tartozik egyúttal ily esetben a vevő a 347. §. szerint az árunak az eladó rendelkezése alá bocsátásával annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni. De alp. vevő a fenforgó esetben a törvény eme kívánalmának meg nem felelt, a mennyiben saját előadása szerint felp. eladót arról, h. az áru, mely a C. alatti szállítólevél szerint már 1888. évi aug. hó 8-án rendeltetési helyén volt, a melyet ennek daczára csak 22-én vett át, rossz minőségű és elhasználhatatlan, csak 1888. évi decz. 11-én és elkésetten értesítette az áru tehát nem kifogásoltalak lévén tekintendő, s alp. azt rendelkezésére kellő, időben nem is bocsátván, az ügylettől jogosan többé élnem állhat. Nem menti alp. késedelmét az, h. a zágrábi egyetemi vegytani intézet az áru minőségéről a 2',. alatti szerint csak 1888. évi decz. hó 10-én adott véleményt, mert ez nem gátolta alp.-t abban, h. az áru hiányairól, melyekre nézve azr, h. rendes üzleti kezelés mellett nem voltak volna az átvétel után azonnal felismerhetők, maga sem állítja, felp.-t az átvétel urán azonnal értesítse s az árut azonnal rendelkezésére bocsássa. Mint. azonban alp. ezt nem tette, az árunak a 2'/. alatti szerint később 1889. évi május hó 14-én hatóságilag elrendelt msemmisitése felp. hátrányára szintén nem szolg-álhat, hanem az az árut kifogás nélkül átvett alp.-nek kárára és veszélyére történt. Az előadottak alapján az elsőbiróság ítéletének mváltoztatásával alp.-t az általa mvett áru mennyiségileg nem kifogásolt vételárának s az azt tartalmazó hordók mennyiségileg nem kifogásolt értékének s a külön nem kifogásolt törvényes kamatnak fizetésére kötelezni kellett. (91. jun. 15. 1883.) — Curia: A másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az elsőbirósági ítélet hagyatik helyben. (92. szept. 30. 1143/91.) 1552. Nyitrai tsze'k: Fp.-t keresetével elutasítja- Ind. : A per során kifejtettek szerint perdöntő körülmény az, vájjon az A.'/, a. könyvkivonat követel rovatában 1. t. a. felvett egy kocsirakomány tengerit az alp. átvette-e s annak vételárát mfizetni tartozik-e ? Az erre nézve hit alatt kihallgatott tanuk egybehangzóan azt vallják, h. a S. J. özvegye részére 1884. decz. 31-én az illavai vasúti állomásra érkezett egy vaggon tengerit az alp. K. gróf uradalmának adta el s ők, mint a nevezett uradalomnak alkalmazottjai, a tengerit a vasúti állomásról elszállítani kezdték. Mivel azonban annak nyomban történt megvizsgálása alkalmával azt tapasztalták, h. azon tengeri nedves, gőzölgő s általában rossz minőségű, annak átvételét mtagadták s arról az alp.-t értesitette'k. Az alp.-nek mbizottja S. L. a kifogásokat alaposaknak találván, az árunak az uradalom részére való átvételét nem kivánta, hanem a mint azt nemcsak a tanuk vallják,
