Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

Pl )LGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 417 engedhetőségél birói illetőség szempontjából egyáltalában nem szabályozza 1881: LIX. mivel a kifogások megengedhetősége iránti kérdés nem a perjog körébe t.-CZ. tartozik. Ennélfogva a tőzsde választott bírósága nem hágta át hatásköré- 95—96. §§. nek az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. fában kiszabott korlátait, midőn alp.-nek Tőzsdébvróbeszámitásra irányult kifogását figyelembe vette, s ferp.-nek már alaki- ság. lag helyt nem fogható illetékességi kifogását mellőzte ; miért is Ítélete az 1881 : LIX. t.-cz. 96. §-a a) pontja alapján meg nem semmisíthető. — Azon kérdés pedig, vájjon alp.-nek beszámított követelése világos, határozott s fennállására nézve bizonyított volt-e az ügy érdemére tartozik s a birói illetékesség megállapítására befolyással nem lehet. (4021/887.) 1273—74. Tőzsdebiróság: Alp. a kereseti összeg helyességét beismervén, az ellen felp.-sel kötött ügyletekből származtatott beszámítási kifogással él. Tek., h. a beszámítási jog érvényesítése nem tételezi fel, h. a kereset alapján eljáró bíróság a beszámítás utján igénybe vett követelés tekintetében is illetékes legyen, s ha ily korlátolás csak a viszonkeresetre nézve állhat fenn, mely megindított keresettel szemben nem védelmi eszközképpen, hanem önnálló keresetképpen jelentkezik, a bíróságnak bele kellett a beszámítási kifogás elbírálásába bocsátkozni, s csupán a viszonkeresetet hagyta érintetlenül. — Bp. tábla: Az eljárt választott bíróságítéletének indokaiból kitetszőleg alp. viszonkeresetét teljesen figyelmen kivül hagyta; ferp.-nek az a panasza tehát, h. az e.-biróság oly viszonkövetelés elbírálásába bocsátkozott, melyre nézve a tőzsdebiróság illetékességének kikötése nem bizonyittatott, tárgytalan. A mi pedig alp. követelésének, mint beszámítási kifog'ásnak figyelembevételét illeti, a kir. ítélő tábla nincs hivatva annak vizsgálatára, vájjon az e.-bíróságnak imént emiitett rendelkezése helyes-e vagy nem; mert a felsőbíróság a választott bíróság ítéletét csak az 1881. évi LIX. t.-cz. 96. §-ának a)—g) pontja a. felsorolt alaki sérelmek fenn, vagy nem forgása szempontjából bírálhatja el ; ily esetet azonban felfolyamodó meg nem jelölt. (5698/890.) 1275. Bp tábla: A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága által hozott ítélet ellen felfolyamodásnak csak az 1881. LIX. t.-cz. 96. §. a—g) pontja esetében van helye. 1276. Bp. tábla: A felfolyamodásban felhozott uj s így már az 1881. LIX. t.-cz. 29. §-nál fogva figyelembe nem vehető azon ténykörülmény, h. állítólag felp. a kereseti összeg egy része iránt már egy ízben perelt mint az 1881. LIX. t.-cz. 96. §-a egyik pontja alá sem vonható, nem vehető tekintetbe. (3692/83.) 1277. Bp. tábla: Azon kérdés, h. a tőzsdei választott bíróság a berlini usanceok alapján hozhat-e ítéletet, a per érdemére tartozó kérdés lévén, felülvizsgálat tárgyát az 1881. LIX. t.-cz. 96. §. értelmében nem képezheti. (3701/82.) 1278. Bp. tábla: Azon körülmény, h. a szállításnak szerződés szerint a párisi piaczon szokásos feltételek értelmében kellett történni, a birói illetékesség kérdésére befolyást egyáltalában nem gyakorol. (160/84.) 1279. Bp. tábla: A tőzsdebiróságnak a per folyamában hozott végzése, melylyel az érdemleges tárgyalást alp. felfolyamodásának felsőbirósági Márkus. Felsőbirósági határozatok I. kiad. IV. 27