Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

416 POLGÁRI TÖRYKXYKEZÉS. 1881 :LIX. §-a is azok közé tartozik, melyet az ítélkezés szabályos menete szempontt.-cz. jáböl a választott bíróságok sem hagyhatnak figyelmen kívül. Alp. a 2* 95—96. §§ alatti kötelezőjegy alapján még fennálló 18000 írtból 3000 frtot felp. köveTőzsdebiró- telésébe beszámíttatni, a hátralevő összeget pedig viszonkövetelés <>vaság. nánt magának megítéltetni kérte. A választott bíróság a beszámítani kéri követelést megítélte, az ugyanazon kötjegyén alapuló viszonkeresetnek ellenben bírói hatáskör hiányában helyt nem adott, ezáltal pedig az 1881. évi LIX. t.-cz. 8. §. b) pontjába ütköző szabálytalanságot követett el. A peres feleknek egymás iránt támasztott követeléseik úgyis hasonnemüek (tőzsdei ügyletekből származók) és alp. követelése — a mint ezt az e.-bíróság a 3300 frt beszámításának indokolásánál kifejti, a valódi és lejárt lévén, az idézett 1881. évi LIX. t.-cz. 8. §. b) pontjának teljesen mfelel, s a dolog természete szerint még az esetben is a fp.-i keresettel együttesen volna elbírálandó, ha a viszonkereseti követelés tekintetében a tőzsdebiróság illetékessége kikötve nem volna. (5733/887.) — Curia: A Curia már a M. Pál felp.-sége a. G. S. czég alp. ellen ugyancsak az eljáró tőzsdebiróság előtt folyamatban volt perben folyó évi május 17-én 476. sz. a hozott határozatában kimondotta, h. a tőzsdebiróság hatásköre a viszonkeresetre nézve egyedül az 1881. évi LIX. t.-cz. 8. §-a alapján meg nem állapitható ; ezen kimondását a jelenlegi, az előbbihez teljesen hasonló esetben annyival inkább fenn kell tartani, mert az idézett törv. 94. §. ' a)—e) pontjában tüzetesen felsoroltatnak azon esetek, melyekben a tőzsde mint választott bíróság eljárhat; eme, különbends csak vegyes átmeneti intézkedéseket tartalmazó fejezetben elhelyezett 94. §-ban pedig ugyanazon tvény 8. §-ára mi hivatkozás sem történhetvén : kétséget nem szenved, h. a tőzsde mini kivételes bíróság hatásköre csupán a rendes bíróságokat kőtelező ezen szakasz alapján ki nem terjeszthető. (1024 887.) 1271. Curia: Felp.-nek a miatti panaszát, h. az eljáró bíróság a nélkül, h. a kereseti követelését kifejezetten megítélte volna, azt a hatáskörébe nem tartozó alp.-i viszonkövetelés egy részével beszámítás utján kiegyenlítettnek jelentette ki, azért kellett figyelmen kivül hagyni, mert a kereseti követelés az ítélet kiegészítő részét képező indokokban kifejezetten valódinak van kijelentve, a beszámítási kifogás pedig épp ugg, mint bármelg más kifogás, a felperesi kereset felett illetékes bíróság Ítéletének tárgyát képezi és mert azon kérdés : helyesen történt-e a jelen esetben a beszámítás, nem a perrend, hanem az anyagi jog szabályai szerint bírálandó el, vagyis az ügy érdeméhez tartozó kérdés, s az idézett törvény 96. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. (1024/887.) 1272. Bp. tábla: A beszámítás kifogása, melylyel alp. e perben élt, egyszerűen védelmi eszköz, azon czélra, h. felp. kereseti követelésének elenyészte érvényesíthető és bizonyíthat/) legyen. E kifogás érvényesithetésére nem az alaki jog, hanem az anyagi jog szabályai jogosítják fel alperest ; azzal, mint a. kereseti követelés fennállását mtámadó érvvel bármely perben élhet; miért is kifogás tekintetében bírói illetékességről, vagy a bíróság illetéktelenségéről nem is lehet szó, amennyiben a perjog szabályozza ugyan azt, mely bíróság előtt érvényesíthető keresettel vagy Viszonkeresettel valamely követelés, — mhatározza azt is mily alakban érvényesítse kifogását a mlámadolt lel, de a. kifogás inog-