Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
Pj ILGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. a 9G. § többi pontjai alá vpnhrtó séreímel pedig nem is panaszolt, a kir. 1881: LIX. itélö tábla a feífolyamodásnak helyt nem ad. ) t.-cz. 1261. Bp. tábla: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja s annak, 95—96.$%* mint törvény szerint helyt nem fogható felebbviteli beadványnak költség-ét Tőzsdehíréén munkadiját alp. ügyvédje részére alp. ellen sem állapítja meg ; mert az sa0eljárt kivételes bíróság végzései ellen az 1881 : LIX. t.-cz. 95. §-a értelmében külön felfolyamodásnak csak akkor van helye, ha a bírói illetékesség ellen emelt kifogásnak hely adatott, s az esetben is csak felp. bir a fel folyamodás jogával, mig ellenben alp. az idézett t.-cz. 96. §-a értelmében csakis ítéletek ellen élhet felfolyamodással, melyektől elkülönítetten, az illetékességet, habár csak feltételesen megállapító vagy más tőzsdebiróság'i végzéseket a m -bíróság vizsgálata alá egyáltalán nem veheti. (9222 890.1 1262. Bp. tábla : A tőzsdebiróság azon végzése ellen, melylyel illetékességét eskütől feltételezve állapította meg, külön felfolyamodásnak helye nincsen (8124 890.) 1263. Bp. tábla : Az 1881 : LIX t.-cz. 95. §-ának utolsó bekezdést valamint ennek mfelelően az eljárt választott bíróság eljárási szabályainak 35. §-a értelmében, ha a bíróság a kifogás elvetésével illetékességét megállapítja, a mint az a jelen perben 1890. évi június 23-án 555. sz. alatt hozott végzéssel megállapított eskü le nem tétele folytán az 1890. évi június 18-án ugyanazon szám alatt kelt e.-birósági végzéssel megállapittatott, alp. illetékességi kifogásainak elvetése miatt az 1881. évi LIX. t.-cz 96. §-ának utolsó bekezdése szerint csak az ítélet ellen e szakasz értelmében beadható felfolyamodásban kereshet orvoslást, ha csak a felek az idézett eljárási szabábyok 35. §-ának második bekezdése értelmében közmegegyezéssel az érdemleges tárgyalást a beadandó felfolyamodás vég'érvényes elintézéséig fel nem függesztik, a mi a jelen esetben meg- nem történt. Igaz ugyan, h. az eljárt bíróság, illetékességét hivatkozott számú végzésében csak alp.-nő és férje részére megítélt eskük le nem tétele esetére, tehát feltételesen állapította meg, de az eljárt bíróság, mely eljárásában a perrend szabályaihoz kötve nincsen, és a melynek az az intézkedése, h. az illetékesség kérdésének eldöntését általában eskütől tette függővé' alp. részéről nincs is megtámadva, a perrend általános szabályaitól eltérő intézkedésre jogosult. Ezekhez képest tehát a külön bíróság nem járt el szabálytalanul, midőn alperesnek 1890. évi június 21-én 693. sz. a. beadott felfolyamodását fel nem terjesztette s az iratokat csak az érdemben hozott Ítélet ellen 1221. számú alp.4 felfolyamodás folytán terjesztette fel. Ugyanennél az oknál fogva alp. ügyvédje részére a 693. számú felfolyamodás költségét ós munkadiját képviseltje ellen sem lehetett megállapítani, minth. annak az előadottakhoz képest sem helye, sem szüksége nem volt. Eldöntendő kérdés ezek után, tekintettel a felfolyamodásban felhozott panaszpontokra, és az 1881 : LIX. t.-cz. 96. §-ának intézkedéseire, csak az, h. a bíróság az illetékességi kifogás elvetésével, a 94. § szerint illetékessége alá tartozó ügyben hozott-e ítélet (96. §. a) pont), továbbá, h. az ítélet a kérelmen tul terjeszkedett-e (96. §. g) pont\ minth. az a további kérdés, h. a felp. bir-e kereseti joggal, h. a jelen perkérdés, bár más személy felp.-sége alatt, az eljárt bíróságnál már elbírálás tárgyát képezte-e, h. a kereset alapját képező okiratot alp., vagy nevében más valóban aláirta-e vagy