Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
412 POLGÁRI TÖRVÉN YK EZÉS. 3881 LIX. telezetten állapította meg, az 1881: LIX. t.-cz. 77. §. a) pontjába ütköző t.-CZ. eljárást követett: ítéletét, az azt megelőző eljárással együtt, msemmisiteni 95—96. §§. és ugyanazt a bíróságot illetéktelennek kimondani kellett. (3052/888. sz.) — Tőzsdebiró- Curia : A kir. ítélő tábla végzésének részbeni mváltoztatása mellett, a ság. tőzsde választott bíróságának a jelen perben illetékességét ki kellett mondani, mert a mint a Curia ezt már 1882. évi június i 3-án 2H3. sz. a hozott határozatában kimondotta, a tőzsdebiróság illetékességét megállapító ténykörülmények alp. tagadása ellenében bizonyitandók ugyan a tőzsdebiróság azonban a tőzsderendtartás értelmében a prdts által mszabott minden formaságok alul fel van mentve, e's a bírák csak arra kotelezvék, hoqy legjobb tudomásuk és lelJciismeretök szerint ítéljenek, miből következik, h. a tények elbírálása, jelesül a bizonyítékok alkalmazása és mérlegelése a bíróság szabad belátására van bizva, minélfogva, és mivel a peres felek esküje az igazság kiderítésének egyik módjául a perjogban is el van ismerve, a tőzsdebiróság fel Arolt jogosítva ezen bizonyítási módot is alkalmazni, az esküt belátása szerint bármelyik félnek odaítélni és az odaítélt és letett eskü alai>ján, az illetékességet megállapító ténykörülményeket bizonyítottnak elfogadni. (977/888.) 1259. Bp. tábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad, mert a tőzsdebiróság a tények megállapítására szolgáló bizonyítékok mérlegelésénél és alkalmazásánál nincs kötve a polgári törvénykezési rend szabályaihoz és ennélfogva az illetékességre nézve mérvadó tényállásnak bizonyitliatása végett szabad belátása, szerint a felek részére fó'esküt Ítélhet, és ennek le vagy le nem tételétől függőleg a vonatkozó döntő tényeket bizonyitottakul vagy nem bizonyitottakul elfogadhatja; mert ennélfogva a m.-biróság felülvizsgálatának tárgyát csak az képezheti, h. a tőzsdebiróság az általa, a főeskü le nem tételével bizonyítottnak tekintett tényállás alapján, törvény szerint illetékes-e; mert végre az e.-biróság végzésében felhozott helyes indokok figyelembe vételével az alp. részére megítélt főeskü le nem tétele esetében az a vitás tény, h. alp. a nevében fia által kötött ós keresethez A) B) C) alatt csatolt kötlevelek szerint létrejött ügyleteket kötlevelek teljes tartalma értelmében csakugyan kizárólag a maga részére kötőitekül fogadta el, az esküszövegben érintett tényekből vont okszerű következtetés utján az e.-biróság által bizonyítottnak tekintetvén: kétségtelen, s. az eljárt elsőbíróság illetékességét, a főeskü le nem tétele esetére az 1881: LIX. t.-cz. 94. szakaszának b) pontja alapján helyesen állapította meg, minth. ez esetben alp.-re kötelező joghatálylyal az A) B) C) alatti kötlevelekben az eljárt kivételes bíróság illetékességét kifejezetten kikötő okirat létezik, metynek tárgyát, a mint ezt különben alp. maga sem vonja kétségbe, a felek, mint kereskedők közt létesült kereskedelmi ügylet képezi. (2803/889.) 1260. Bp. tábla : Tek., h. a tőzsdebiróság illetékességét megállapító e ténykörülmények alp. tagadása ellenében bizonyitandók ugyan, a tőzsderendtartás szerint azonban a tények elbírálása, jelesül a bizonyítékok alkalmazása ós mérlegelése a tőzsdebiróság szabad belátására van bizva ; tek. h. ennélfogva a tőzsdebiróság fel volt jogosítva e kérdésben is az esküt megítélni, s az oda ítélt s le nem tett eskü alapján az illetékességet megállapító ténykörülményeket bizonyítottaknak elfogadni; tek., h, ily körülmények közt a hivatkozott t.-cz. 96. §-ának a) pontjára alp. sikerrel nem hivatkozhat,
