Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

406 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1881: LIX. Jdderitheti, nem lehet joga az alj), ellenbeszédje után módosított keresetet, mely t.-cz. ellen fenforgo esetben alp. viszonkeresetet is támasztott, egyszerűen félretenni 95—96. §§. s felp.-t uj kereset beadására utasítani. E rendelkezés ellenkezik a polg-. Tőzsdebiro- prdts 67. s köv. §-ainak oly parancsoló rendelkezéseivel, melyek a válaszság. tott bíróságok által is feltétlenül követendők ; ugyanazért a választott bíróságnak a perrend szabályaiba ütköző határozatát msemmisiteni kellett. (5168 89.) 1244. Bp tábla: A felfolyamodásnak hely nem adható, mert alp. illetékességi kifogását a választott bíróság mválasztása és alakulása napján mtartott első tárgyaláson, s ennélfogva kellő időben érvényesítette. (B799/87.) 1245—1246. Tőzsdebiróság : Felp.-nek az illetékességi kifogás elkésettségére vonatkozó előadása figyelembe vehető nem volt, mert ez ügyben az első tárgyalás, daczára annak, h. már előbbi megjelenési határnapok is voltak kitűzve, a mai napon tartatott meg, a midőn a vá'asztott bíróság tc'nyteg meg a akult s az ügyet tárgyalás alá vette, s igy alp. a törv. azon kívánalmának, mely szerint a birói illetékesség elleni kifogás az első tárgyalás alkalmával teendő meg, eleget tett. (238 91. — Bp. tábla: Az elsőbiróság végzését mváltoztatja, alp. illetékességi kifogásának helyt nem ad s az e.-biróságot a per érdemleges tárgyalására s további szabályszerű eljárásra utasitja. Az 1881 : LIX. t.-cz. 95. §-a szerint a birói illetőség elleni kifogás az eljáró tőzsdei választott biróság előtt az első tárgyalásnak, s ha a hivatalból halasztatik el, a kitűzött ujabb tárgyalásnak kezdetén teendő meg, mire a felek a biróság által figyelmeztetendők. Ebből önkényt következik, h. abban az esetben, ha a tárgyalás nem hivatalból, hanem a felek kérelmére halasztatik el az ennek folytán kitűzött ujabb tárgyalási határnapon a birói illetőség ellen kifogás többé nem tehető. Pelp. jelen keresetére az első tárgyalási határnap 1891. márcz 19-re volt kitűzve, a mely határnapon a felek mbizott ügyvédeik által a biróság előtt meg is jelentek s közös megegyezéssel a tárgyalás elhalasztását kérték, a mint ez az e.-biróság által felterjesztett 238/891. sz., bár nem szabályszerű jzőkönyv alakjában felvett, de tartalmánál fogva kétségtelenül halasztási jzőkönyvet pótló hivatalos iratból kétségtelenül kitűnik. Ekkor az eljáró biróság f. évi márcz 28-ra ujabb tárgyalási határnapot tűzvén, e naptól hasonló módon a felek kérelmére halasztatott el a tárgyalás ápril 10-re s e napról ismét ápril 25-re. —• Alaptalan az az ellenvetés, h. az első tényálás tényleg ápr. 25-én volt, mivel a biróság csak akkor alakult meg ; alaptalan pedig azért, mert az előbbeni határnapokra is a felek a biróság idézése folytán a bíróságnál jelentek meg, s a biróság hivatalos közegének közbenjöttével iktatták halasztási kérelmüket jzkönyvbe. Ezek szerint jelen esetben a tárgyalás nem hivatalból, hanem a felek közös kérelmére halasztatván el, alp. az által, h. a tárgyalás halasztását maga is kérte, a nélkül, h. a birói illetőségi kifogáshoz való jogát fentartotta volna, s ki azt, h. az első tárgyalás alkalmával e jogának érvényesítésére figyelmeztetve nem volt, maga sem állítja, e kifogást az ápril 25-iki ujabb tárgyaláson érvényesíteni többé jogositva nem volt, s ugyanazért az általa ekkor érvényesített illetőségi kifogásnak, mint elkésettnek, helyt adni annál kevésbé lehetett, mert felp. keresetében azt adja elő, h. az annak alapjául szolgáló ügyletek a tőzsdén köttettek, mert alp. maga sem tagadja azt, h. az említett ügyletek egy részének mkötésére alp. felp. mbizottjának a bpesti tőzsdén adott mbizást és