Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

380 POLGÁRI TÖ RV ÉN Y KEZ ÉS. 1868 : LIV. 1035. S rnsz.'. A 268. §. b) pontja szerint ügygondnok kirendelését.-CZ. n.ek akkor van helye, midőn az alp. lakása tudva van, az idéző végzés aj269. §. tájára kifüggesztetett, de háznépe nincs ; a fenforgó esetben tehát, miután Hirdetményi az. idéző végzés az {állítólag megszökött) alp.-elc volt lakásán ki sem volt idézés. függeszthető, a 268. §. b) pontja nem szolgál irányadóul s feíp. vagy alp -ek lakását kijelölni vagy helyhatósági bizonyitványnyal tartozik igazolni azt, h. azok tartózkodási helyét fel sem fedezheti. (74. augusztus 6 10923) 1080. Lfi.: A biróság kinevezte ügygondnok dijait még azon esetben a kinevezést kérő fél viseli, ha utóbb az ügygondnok által képviselt fél a perbe beáll. (77. decz. 27. 12370. D. r. f XIX. 103.) 1037. Smsz. : Tekintve, h. az osztr. polg. tvkv 811. §-a szerinti godnokrendelés esetében hírlapi közlés kibocsátása előirva nincs; tekintve továbbá, h. perrendtartás 269. §-ában a hírlapi idézés csak az előző 263. §. értelmében gondnoki kinevezés eseteire rendeltetik el, — de egyébként az osztr. polg. tvkv. 547. §-a értelmében a hagyaték az örökös általi elfogadása előtt ugy veendő, mintha még az örökhagyó birtokában volna, ily esetekben tehát bíróilag örökösökül elismerhető személyek, kiket hirdetményilcg be kellene idézni s kiknek képviseletére, ha meg nem jelennének, ügygondnok lenne hivatva, jogilag nem léteznek: az osztr. polg. tvkv. 811. §-a értelmében történt gondnál' renddé* esetén hírlapi idézés szüksége fenn nem forog. (Teljes ülési megállapodása 74. okt. 21. 14176.) 1881 • LiX 1038. Bp. tábla: Semmiséget képez, ha ugyanazon perijén a tört -cz vényes örökösödés kérdése eldöntetik, a végrendelet-érvénytelenitési kérelem 39 § felett pedig határozat nem hozatik. (90. nov. 26. 56162. Dt. XXXI. 356.) Semmiségi 1039. Curia: A kereset ingatlanra vonatkozó dologi jog érvényesítését okok czélozza olyképpen, h. ha a keresetnek hely adatik, a jogerőre emelkedett ítélet alapján az előbb kieszközlött tjdon és zálogjogi előjegyzés a telekkönyvi rendelet 100. §-a értelmében mint igazolt bekebeleztessék. A fenforgó kereset tehát, a telekkönyi rendeletben alapuló keresetnek és így az 1887 : XXIX. t.-cz. 1. §-a értelmében a telekkönyvi hatóság egyes biróság hatásköre alá nem tartozván, a tszék az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-ánák l) pontján alapuló semmiséget követett cl, a midiin a fenforgó perben a: ítéletet nem mint birtokbiróság szabályszerűen alakított tanácsülésben, hanem mint telekkönyvi hatóság cgyes-biróságilag hozta meg; a tábla pedig az által, h. az e.-birósági Ítéletet a fenjelzett ok miatt hivatalból meg nem semmisítette hanem a pert hármas tanácsban érdemileg vizsgálta meg, szintén az idézett szakasz alá eső semmiséget követett el, miért is az 1881 : LIX. t.-cz. 43. §-a értelmében mindkét a.-biróság ítéletét nisemmisiteni kellett. (91. jan. 7712/90. Dt. XXVIII. 274.) £2 § 1010. Curia: Ha fp. nem felebbezte az Ítélet azon rendelkezését) A felebbezés meiv alp.-nek pótesküt ítélt, ugy nem lehet az ítéletet a felebbező alp. hátelintézése tanyára akként megváltoztatni, h. alp.-nek főeskü Ítéltessék. (92. s/.ept. 14. 908. D. XXXIV. 67 ) 5fJ * 1041. Curia: A felfolyamódáa visszautasittatik, mert a prdts 8. és Felfolyamo- 53. §§-aí, ugy az ügyvédi rendtartás 58. §-a az ügyvédi dijak iránti heredás a másod- setékre nézve kizárólagos birói illetékességei nem állapítanak meg. ehhez biróság vég- feé t az lg81 . LIX t _cz 59_ g_ 4 íjában említett esetek egyike sem zcse ellen. r