Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

374 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868 : LIV. 981. ''Smsz.: A vallás- és közoktatási m. kir. miniszternek 1868. évi t.-CZ. aug. 13-án 12548. és 1875. évi jan. 13-án 563. sz. a kelt rendeletei szerint 242. 8. a nazarénusok nem tartoznak a törvényesen bevett vallásfelekezetek közé, Az eskü leté- miért is reájuk a 242. §. második kikezdésének kivételes intézkedése nem tele. alkalmazható. (76. jun. 13. 8678.) 9S2 Smsz. : Az eskü kivétele körül a biróság csakis a prdts 242. §-ában előirt módon az ünnepélyességnek mtartásával járhat el: az eskünek az izraelita szertartás szerinti letétele tehát meg nem engedhető. (75. febr. 18. 1121. D. r. f. ím. 36.) í)83. Smsz. : Ha az Ítéletben a perköltségek kölcsönösen mszüntetve nincsenek : az eskületétel alkalmából felmerült költségek a nyertes fél kérelmére az ő részére az ellenfél ellenében megállapitandók. (1873. márczius 26. 3448.) 244. §. 984. Lfi.: Oly esetben, midőn a per folyamán elhalt fél jogutódja A halál általi kéri, h. az elhalt elődjének megítélt eskü letétele neki engedtessék meg : azt, h. hitelesítés, az esküvel bizonyítandó tényről közvetlen tudomása van, igazolni tartozik. Ha az eskü letételének megengedhetését kérő fél a törvény szerint öröklésre hivatottnak látszik, habár nem leszármazó rokon is, annak jogutódi minősége az ellenfél által tagadtatnék, a tagadó ellenfelet terheli e részben a bizonyitási kötelezettség. (73 máj 5. 3889 D. r. f. IX. 184.) 985. Pécsi tábla: A kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja, H. K.-nét a 4605. szám alatti beadott aziránti kérelmével, h. H. K. perbeli felperes részére 4378 szám alatt kelt Ítéletével odaítélt becslőeskü letettnek mondassék ki, ezúttal elutasítja. Ind. : A polgári perrendtarás 244. §-a csak a haláleset általi hitelesítésről, vagyis arról intézkedik, h. ha a peres fél, kinek eskü Ítéltetett, időközben elhalt, minő körülmények fenforgása esetén tekinthető az eskü az elhalt által letettnek ; ez esetben azonban H. K. felp. kinek a 4378. sz. a. ítélettel becslőeskü ítéltetett, nem halt el, hanem a 4605. sz. a. kérvényhez csatolt bizonyítvány szerint elmebetegségbe esett, ennélfogva az esetre a prdts hivatkozott §-a nem lévén alkalmazható, folyamodó H. K.-nét az elsőbirósági végzés mváltoztatása mellett kérelmével ezúttal annak mjegyzésével, h. a perben a prdts 244. §-a szerinti eljárásnak csak a haláleset igazolása esetén lehet helye, el kellett utasítani. — Curia: Hhagyja. Ind.: Tekintve, hogy a mellékelt orvosi bizonyítvány szerint H. K. felp. elmebetegség miait gyógykezelés alatt áll és így nincs lázárra annak lehetősége, h. felp. betegségéből kigyógyul, illetve lt. elmebeli tehetségét ismét visszanyeri, ugyanazért mindaddig, mig hitelesen ki nem mutattaüh h. felp. állapota győgyithatlan, vagy fi. elhalt, folyamodó kérelmének helyt adni nem lehet. (93. nov. 11. 10949.) 986. Curia: Az eskületételi határidő kitűzése elhalasztatván, tárgytalanná lett az alp.-i gondnok részéről másodsorban és esetlegesen előterjesztett az a kérelem, h. az elmebeteggé lett alp. részére oda ítélt főeskü letettnek nyilvánittassék, de különben is, minthogy az 1868. évi LIV. t.-CZ' 244. §-a szerint az az eskü letettnek kizárólag csak akkor mondható, ha az a peres fél, a kinek az eskü odaítélt tett, meghalt s minthogy ez jelen esetben be nem következett és minthogy a: a körülmény, h. az esküre jelentke zett fél elmebeteg lett, nem vonja maga után a fentidézett törvény alkalmazhatóságát és pedig azért nem, mert az idézett törvény a: általános szabályától kivételt állapit meg, ekként a legszorosabban magyarázandó, más esetre