Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

Pl ILGÁR1 TÖRVÉNYKEZÉS. 375 tehát és igy az elmebetegségben levő eskü-kötelezettre ki nem terjeszthető, 1868 : LIV. mindezekből folyólag az eskü letettnek kimondása iránt tett kérelemnek t.-CZ. ebből az okból sem lehetett helyt adni. A tárgyalásra és az abból felmerült 244. §.• költségekre alp. elmebetegsége és illetve felp. törvénymagyarázata adott A halál általi okot, azért a felmerült költségekre vonatkozó elsőbirósági intézkedést mvál- hitelesítés. toztatni s a költségeket mszüntetni kellett. (Szegedi tábla, 1892. szept. 22. 5802.) — Cúria: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Ind.: A másodbiróság csak az eskü kivételének elhalasztása iránt határozván, minthogy az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ban tüzetesen fel vannak sorolva azok az esetek, melyekben a másodbiróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye van, a másodbiróságTiak fentidézett keletű és számú végzése azonban ezek közé nem sorozható, a felfolyamodást visszautasítani kellett. (92. decz. 16. 11280. Ü. L 93. 2.) 9S7—988. Smsz.: Midőn az a.-biróság felp.-t keresetével mint idő- 246. §. előttivel utasitotta el, a felebbviteli biróság*, ha a keresetet ilyennek nem Határozatok. tekinti, a perügy érdemi elintézésébe nem bocsátkozhatik, hanem az alsóbiróságot köteles Ítéletének feloldása mellett, az érdembeni Ítélethozatalra utasítani. (71. jun. 1. 5917. D. r. f. V. 12.) — Azonos: Smsz: 71. nov. 10. 12835 ( U. o.- 83 ) 989. Smsz.: A mennyiben az eljáró bíróság azt találta, h. az alp.- • ként megidézett személyek az izr. hitközség képviseletére jogosítva nőiesének, tartozott volna felp.-t az eljárás beálütása mellett a hitközség* képviselői beidézésére utasítani, nem pedig itéletileg keresetével elutasítani, minth. csak az ügy érdeme döntendő el ítélettel, az pedig itt nem történt. (73. niárcz. 6. 2167. D. te. f. IX. 18 ) 990. Smsz.: Tek., h. valamely birói határozatnak itélet helyett végzés alakjában hozatala, a jogorvoslatok haszaálhatására is kiható, tehát le'nyeges alaki törvénysértés, az hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez, következve az illető felebbezési biróság* által saját hatáskörében ki sem javítható. (Teljes ülési határozat, 1874. márcz. 18. 2651. D. r. f. XI. 62.) 991 992. Smsz.: A kereset beállítása a prdts 12. §-a alapján végzésileg, nem pedig ítélettel mondandó ki. (75. jul. 2. és 3. 8998. D. r. f. XIV. 21.) — Azonos: Smsz.: 73. máj. 23 6398. (D. r f. X. 6) 993. Smsz.: Semmiséget képez, ha a biróság* a felet nem az ügy érdeme felett hozott ítéletében, hanem annak vizsgálatát megelőzően marasztalja el birságban, a pernek huza-vonása vagy az ellenfél boszantása czéljából használt tanura hivatkozás miatt. (79. decz. 22. 26357. D. r. f. XXV. 39) 994. Lfi.: Az itélet rendelkező részének egész tartalma jogerejüvé válik, miért is oly esetben, midőn valamely dolog tjdona viszontszolgáltatástól feltételezve Ítéltetik meg, nem csak a tjdonjog válik itélt dologgá* hanem az is. h. az felp.-t az ítéletben kitett viszontszolgáltatások és csakis azok teljesítése mellett illeti meg. (74. 22. 3Ö49. D. te. f. XII. 76.) 995. Smsz.: Semmiségi eset forog fenn, ha a bíró ugyanazon ügyben, valamely elébb hozott, de felsőbiróságilag* msemmisitett határozatát az elrendelt kiegészítés után is fentaftva, a helyett, h. az ujabb határozatát önállóan kifejtené, abban korábbi — pedig jogilag nem is létező — határozatának indokaira hivatkozik. (69. aug. 4. 581.)