Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. 373 okok méltánylása azonban a bíróság belátásától függvén, minth. az eskü 1868 : LIV. letételének esetére felp. a perköltségekben elmarasztaltatott s ugy az eskü t.-cz. letételi költségeket is viselni tartozván, azon ok, h. alp. szegénysége miatt 240. §. az útiköltségeket nem viselheti, fontossággal nem bir; a betegség és téli Az eskü leidőből merített ok pedig legfeljebb az eskü letételi határnapnak elhalasz- tétele. tását igazolhatja. (79. márcz. 12. 2844. I). r. f. XXII. 54.) 974. Smsz.: Tekintve, h. a 240. §, esetében megkeresett bipóság eljárása az eskü kivételéről felvett jegyzőkönyv átküldésével befejeztetik, s tekintve, h. ez eskü letételéről felvett jegyzőkönyvet elintézni, s annak tartalmához képest azt, h. a 239. §-ban jelzett jogi következmények beálloitak-e? kimondani a per bírája van hivatva — az eskü letételének határnapját elmulasztó felp. igazolási kérvényét az eljáró perbíróság előtt helyesen adta be. (77. febr. 1. 319. D. r. f. XVII. 43.) 975. Smsz.: Az eskü letételére kitűzött határnapról az esküre jelent- 241. §• kezeinek ellenfele is mindig értesítendő: ellenkezőleg az eskü letétele érvénytelen. (70. jan. 14. 5132/69. D. r. f. II. 65.) 97G. Smsz. : Az eskületételre kitűzött határnap eíhqlászthatásá, miután nem a törvény, hanem a biró által kitűzött határidő forog kérdésében, a prdts szabályai által kizárva nincsen és mert az ez iránti kérvény az •eskütételi napon adatván be, azt kellő időben beérkezettnek kell tekinteni. (73. márcz. 18. 3041. D. r. f. IX. 68.) 077. Szegedi tábla : Az eskületételi határidő vétlen elmulasztása esetében az 1881 : LIX. t.-cz. 61. §-a szerint a biróság az elmulasztott határidő helyett uj határidőt adhat a vétlen mulasztónak, a miből következik, h. a biróság az eskületételi határidőt előlegesen is elhalaszthatja addig*, a mig az esküre jelentkező fél annak letevésében akadályozva van. (1892. szept. 22. 5892.) 1)7S. Szegedi tábla: Az Ítéletben foglalt eskü letételénél felmerült szabálytalan eljárás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, hanem az e tekintetben netáni sérelem csupán az eskületételi jegyzőkönyvet elintéző birói határozat ellen beadandó felfolyamodásban hozható fel; mert az 1881. évi LIX. t.-cz. őő. §-a csak rendes perekben és az e.-birósági Ítélet hozatala előtt engedi meg, h. a fél az eljárás feltételével mbizott bírósági tag eljárása és intézkedése ellen előterjesztéssel élhessen. A felfolyamodás pedig helyet nem foghat azért, mert az 1881 : LIX. t.-cz. 51. §-ának első bekezdése értelmében felfolyamodásnak végzések ellen van helye; az eskületételi eljárás azonban ez alá nem esik ; az 1868 : LIV. t.-czikknek az esküvel való bizonyításról szóló VI. fejezete pedig e tekintetben külön intézkedést nem tartalmaz. (92. ápr. 14. J. Sz. VII. 31.) 979. Bp. tábla: A prdts 111. §-a mindazon határnapokra terjed ki, 242. §. melyeken mindkét fél mjelenni köteles, vagy az ellenfél jogainak mvédése tekintetéből mjelenni jogosult. .1 111. §. tehát az eskületételi határnapokra is alkalmazandó és sem a felek, sem a biróság nem kötelezhetők arra, h. az eskütevő fél mjelenését az egész napon át várják a biróság helyiségeiben. (37388/89. D. XXIII. 335.) 980. Smsz. Az eskü kive'telére csak a biró lévén feljogosítva, egyedül a jegyző által kivett eskü körüli eljárás semmis. (70. jan. 11. 3782/69. I). r. f. II. 45.)