Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

P< ILGARJ TÖRVÉNYKEZÉ3S. ban, fegyelmi rétség tényálíadókának mállapitásárá alkalmas, stb. (91. decz. 1868: LIV. •_M. 490. J. Sz. VI. 210.) tcz 7(í7. Cwia: A szombathelyi ügyvédi kamara fegyolmi bíróságának ÍÚ5. §. határozata mváltoztatdk s pátíaszlótl ügyvéd ellen az 1887. évi XXVIII. A rend fent.-cz. 3. §. alapján a fegyolmi eljárás elrendelteti!? s egyszersmind a vizs- tartása. gálát mellőzésével vád alá helyeztetik, tyferl a bíróság hibás vagy szabálytalan eljárása nem menti lel az Ügyvédei abhéü kötelessége alól, h. az ellen jogorvoslatot illően és kellő tárgyilagossággal keressen, panaszlott ügyvéd állal 127;i 89. számú felfolyamodásában a bírói intézkedés irányában használt azon kifejezés azonban, hogy az „gyalázatos, botrány' a bíróság iránt tartozó tiszteletet nyilván sértvén, abban az ügyvédi fegyelmi vétség tényálladéka felismerhető s ezért kellett az elsőbirósági határozat niváltoztatásával a fentebbiek szerint határozni, stb. (91. decz. 21. 491. J. Sz. VI. 141.) 7<>s. Zalaegerszegi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága : . . ügyvédet a bírósághoz benyújtott beadványában , használt sértő kifejezések miatt az 1SS7: XXVIII. t.-cz. 3. §-a értelmében vétkesnek mondja, amiért az 1874 : XXXIV. t.-cz 70. §. I. pontja alapján írásbéli feddéssel fenyíti. Ind.: A letenyei járásbírósághoz 1890. február 7-én 221. sz. a. ellenjegyzésével benyujtotl felfolyamodásában a következő a bíróságot sértő kifejezést használta : „Valóban ezen eljárás lábbal tiprása n jognak, az igazságnak, a törvénynek, amit a legnagyobb önkény vagy tudatlanság ' teremthet meg." Amhár a letenyei járásbíróság a . . . ügyvéd által képviselt S. Sándor kielégítési végrehajtási ügyében 41. és 74. számok alatti sérelme s intézkedéseivel oda kényszeritette .... ügyvédet, h. ez képviseltjének jogait költséges és idő vesztességgel járó fel folyamodásokkal orvosolja, ámbár a letenyei járásbíróságnak ama sérelmes intézkedései világosan törv.-rendelkezéseibe ütközők s ámbár ezen ismételten sérelmes intézkedés felháborodásra bírhatta . . . ügyvédet, mégis, mintán a sérelmes elsőbirósági intézkedések ellenében a törvényszerű intézkedéseket a felsőbb bíróságnál kieszközölhette s ezt tett i> és meri meg nem engedhető, h. téves bírói intézkedésnél fogva ügyvéd a vád alapjául szolgáló vagy ahhoz hasonértelmü sértőkifejezésl bírósággal szemben használjon, vádlottat fegyelmileg* vétkesnek kimondani s az előadott módon fenyíteni kellett stb. (1891. okt. 7. 223.,) Curia kisebb fegyelmi tanácsa: Helybenhagyja, mert vádlott ügyvéd beismerte azt, h. a letenyei járásbírósághoz 221. sz. a. beadott felfolyamodást ő szerkesztette és meri az ezen felfolyamodásban a bíróság tekintélye ellen használt sértő kifejezések miatt az ügyvéd az 1887 : XXVIII. t-cz 3. §^a alapján fegyelmileg büntetendő lévén, az elsőbiróság az ügy véd irányában a vétség minősítése Is büntetésére vonatkozólag helyesen alkalmazta az 1874: XXXIV. törv. felhívott szakaszát és pedig- annál inkább, mivel az a körülmény, Jt. a felfolyamodás értelmében az ügyvéd közbenjárása sikerre vezetett, az ügyvéd mentségéül nem szolgálhat. (91. decz. 21. 4^S. J- Sz. VI. 184.) 769. Curia: Tekintve, h. az 1874 : XXXIV. t.-cz. 106. §-a szerint azon pénzbírságok, melyek ugyanazon törvény alapján az ügyvéd vagy a fél ellen ítéltetnek meg, azon jótékony czólra fordítandók, melyet azon ügyvédi kamara határoz meg. melynek az illető ügyvéd a marasztaló határozat hozatala napján tagja volt : tekintve h. ehhez képest az ügy védi kamaráknak feltétlen jogában áll a fölött őrködni, h. az említeti pénzbírságok