Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

352 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LiV. rendeltetésüktől el ne vonassanak, s az imént idézett törvénv rendelkezét.-cz. sével ellenkező más czélra ne forditassanak ; és miután ezekből folyólag A rend fen- az 1874: XXXIV. t-.cz. alapján megitélt pénzbirságnak hova forditása kétartása. pezi a kérdés tárgyát, érdektelen félnek többé nem tekinthető : mindezeknél va a Curia polgári és büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag az 1166 84. és 2721. 84. számok alatt felmerült esetekre kimondja: hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt bírság hováfordításának meghatalmazására illetéJces ügyvédi kamara, az idézett törvévy 106. §-a első bekezdésének intézkedésébe ütköző bírói határozatok ellen fellebezéssel élhet. (Kelt Budapesten, a Curia polgári és büntető tanácsainak 1885. jau. 8-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett a polgári és büntető tanácsnoknak ugyanazon évi jan. hó 30-án tartott teljes ülésében. 22. sz. t ü. döntv., 1166/84. és 2721/84 számhoz.) 770. Bp. tábla: A birságolást mellőzte; mert az alp. felebbezésében foglalt az a kijelentés, h. .,az eljáró biró az alp. részéről felemiitett s a tényállás felderitésére szükséges adatokat, mint a sommás ügy tárgyalásához nem tartozókat mehőzte'v sem illedelmetlen, sem a biróságot sértő kifejezésnek nem tekinthető, és nem értelmezhető akkép, amint ez az elsőbíróság részéről történt ; de különben is, ha a peres fél ügyvédi ellenjegyzés nélkül benyújtott beadványában használja a biróságot sértő kifejezést, ebben az esetben a perrendtartás 119. §-a alkalmazható nem lévén, a sértő fél megbüntetése nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe. (90. ápr. 30, 30. 32.845 /89.) IQg 771—772. Smsz.: Az elsőbirósági ítéletet feloldó s uj tárgyalást Uj tárgyalás rendelő végzés ellen fellebezésnek helye nem lévén a bejelentett vagy rendelése. beadott fellebezés hivatalból visszautasítandó. (72. febr. 28. 877. — 1873. okt. 6. 8308.) 773. Lfi. Ha a másodbiróság részében érdemileg itélt, részben pedig a 108. §-hoz képest további eljárást rendelt: a másodbirósági ítélet érdemleges része ellen csak akkor lehet felebbezéséssel élni, ha az elsőbiróságnál ujabb ítélet hozatott s az az elleni felebbezés folytán már a másodbiróság is itélt. (75. jun. 1. 4634. D. r. f. XIII. 141.) 774. Smsz. : Tekintve, h. a perrendtartás III. czime I. fejezete a peres eljárás általános határozatait tartalmazza, jelesül a 108. § azt feltételezi, miszerint a felsőbiróságilag megvizsgálandó határozat kiegészítést igénylő alakszerű perbeli eljáráson alapul: a perenkivüli örökösödési eljárás közben hozott, felebbezéssel megtámadott végzés ellenében a perrendtartás 108 §-a nem"alkalmazható, (teljes ülése megállap. 75. febr. 4. 20580 74.) 775. Smsz.: Fp. az elleniratot át nem vévén, s az neki utólag sem kézbesittetvén, az elleniratban előterjesztett viszonkeresetben elmarasztalható nem volt, minthogy az ily elmarasztalás egyrészről a prdts azon alapelvébe ütköznék, miszerint senkit mhallgatása nélkül elmarasztalni nem lehet, másrészről a prdts 111. §-ával sem volna indokolható azért, mivel a meg nem jelenés miatti marasztalás alapját azon vélelem képezi, miszerint a meg nem jelenő fél bizonyos ténykörülményeket valóknak ismer be, e vélelem azonban helyt nem foghat akkor, ha a meg nem jelenő féllel azon perirat, a melyben a valóknak tartandó ténykörülmények foglalhatnak, eleve