Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 341 találta felruházandónak azzal a joggal, hogy nevének egy igazgatósági 1868 : Ll V. taggal együttesen aláirása által a társaság czégét jegyezhesse, a kért czég- t.-cz. vezetést elrendelni kellett. (91. jun. 30. 3080. J. Sz. V. 141.) 84. §< 715. Bp. tábla: A K. T. 157. §-nak 2. pontja szerint a részvény- A kereskctársaság alapszabályainak kell rendelkezni az iránt, h. a társaság mily delmitársasámódon jegyeztessék : az irányban pedig, h. a czógjegyzés módjának mhatá- gok képviserozása csak bizonyos személyekre korlátozottan történhetik, a K. T. nem- lete. csak nem tartalmaz rendelést, hanem annak 193. §-ában foglalt rendelkezéséből éppen annak ellenkezője magyarázható ki, mert a most emiitett szakasz szerint a társaságnak az ügyvitelre vonatkozó képviseletével az igazgatóság tagjain kivül más meghatalmazottak vagy a társaság hivatalnokai is mbizhatók, mely törvényi rendelkezés annak világos tartalma szerint nemcsak a társaság belszervezetére, hanem annak kifelé, harmadik személyek irányában való képviseletére is vonatkozik, az ily mhatalmazottak köréből pedig a K. T. a czégvezetőket vagy a czégjeg3rzéssel felruházott társulati tisztviselőket ki nem zárja, sőt a törvény 4. §-a a kereskedőkre vonatkozó határozatokat általában, tehát a czégvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket is a kereskedelmi társaságokra és igy a részvénytársaságokra is alkalmazni rendeli. Annak tehát, h. valamely részvénytársaság egy vagy több alkalmazottját', a mennyiben ezt az alapszabályok megengedik, czég jegyze'si jogosultsággal felruházhassa s h. a társaság közgyűlése az alapszabályokat ily értelemben módosíthassa, nem áll útjában a K. T. 184. §-ának az a rendelkezése, hogy az igazgatóság tagjai a czégjegyzékbe bevezetés végett bejelentendők; továbbá a 185. §-nak az a rendelkezése, h. az igazgatóság a társasági cségjegyzést az alapszabályok értelmében eszközli, de nem a K. T. 182. §-ának az a rendelkezése sem, hogy a társaság ügyeit az igazgatóság intézi, mert a részvénytársaság a czégjegyzés módját a fentebbiek szerint az alapszabályokban mhatározni köteles, de abban, hogy a czégnek jegyzésére az igazgatóság tagjain kivül .másokat is mbizhasson, korlátozva nincsen és mert eltekintve attól, h. a társaság igazgatóságának vagyoni és személyes felelőssége nem. a czégjegyzés gyakorlatától függ s azt a czégjegyzésnek az igazgatóság jogköréből a részvénytársaság közgyűlésének az alapszabályokba is felvett rendelkezése folytán a társulati tisztviselőkre is átruházása meg nem szünteti, a társaság részvényesei nem gátolhatok abban, h. az igazgatók személyében rejlő bizalmat akár a közgyűlés által közvetlenül, m akár a társaság nevében és felhatalmazásából az* igazgatóság által kirendelt társasági hivatalnokokra is kiterjeszszék. (92. márcz. 30. 1179 91. J. Sz. VI. 490.) — Ellenkező határozat: 7 6. Bp. tábla: Az alapszabályok 10. és 20. §-ainak azon rendelkezéséből, maly szerint a részvénytársasági czéget két igazgatósági tag és az igazga óság egyhangú határozatával e végből kirendelt társulati főhivatalnok együttesen jegyzi, következik, h. az akként kirendelt hivatalnok is az együttes czég jegyzéseinél épp ugy tartozik eljárni, amint az a K. T. 185. §-ában az igazgatósági tagok által teljesitendő czégjegyzésre nézve van előirva, vagyis a társasági czéghez épp ugy, mint az erre hivatott igazgatósági tag saját aláírását csatolja. A kirendelt hivatalnok e czéget p. p. (per procurá) toldással azért nem jegyezheti, mivel az ilyetén toldat a K. T. 37. § -a értelmében mindenkor czégvezetöi minőség jellegével bir, már pedig ezegvezetőt a most idézett törvénytétel értelmében csak a kereskedelmi üzlet