Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

342 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LIV. tjdonosa (főnöke) rendelhetvén, az igazgatóság, mint nem tjdonosa a rész* t.-cz. vénytársaság üzletének, törvényes hatáskörénél fogva (K. T. 193. §) czégvezetö 84. §. kirendelésére jogosítva nincs. Ez okból az első fokú bíróság-helyesen tagadta meg az igazgatóság által együttes czégjegyzésre kirendelt hivatalnoktól a per procura toldat használatát. (92. jan. 8. 1537/91. J. Sz. VI. 213,] .4 kir. kincs- 717. Lfi: A kir. postahivatalnok — mint jogi személynek — kép-* túr jogi kép- viseletére a kincstári jogügyek igazgatósága lévén hivatva, oly kereset, viselete. mely e hivatal nevére bejegyzett jogra irányoztatik s alp.-ként a postahivatal azon időszerinti kezelője idéztetik perbe, hivatalból elutasítandó. (75. jun. 7. 4382. D. r. f. XIV. 78.) 718. Smsz.: A kereset a kir. postaigazgatóságnak, a kir. kincstári terhére mkötött bérleti szerződésből származó követelés megítélésére lévén irányozva, a kereseti kérelem, melynél a kir. postaigazgató beidéztetni és elmarasztaltatni kéretett, nem törvényszerű. (79. márcz. 4. 3786.) A közalapit- 719—720. Smsz.: Tek., h. jelenleg az üresedésbe jött püspökséget javak rángok jogi utáni jövedelmek élvezete O Felségének a róm. kath. egyház fölött folyton képviselete, gyakorolt legfelsőbb kegyúri jogából kifolyó intézkedése folytán, a vallásalapot illeti, melynek törvényszerinti jogi képviselője a közalapítványi ügyigazgatóság: ugyanez az< üresedésbe jött püspökségek jogi képviseletére is hivatva van. (Teljes ülési megállapodás, 1877. október 9. 14,236.) - Hasonlóan határozott a Curia, 1884. április 30. 6378/83. sz. alatt. (Dt. Vili. 286.) 721. Smsz.: A közalapítványi kir. ügyigazgatóság sem az apátság elhunyt haszonélvezőjének, sem magánhagyatéka örököseinek képviseletére nincs hivatva. (89. febr. 25. 2800/89. D. r. f. XXV. 26.) A katonai 722 Curia: - Jelen per elbírálásánál három kérdés bir fontossággal; kincstár kép- első az: vájjon a kereseti követelés alapjául A—K. alatt beügyelt kötelezviselete. vények birnak-e azon kellékekkel, melyek okvetlenül szükségesek arra, h ilyen kötelezvények alp. katonai kincstárra nézve kötelezők legyenek; második az: ha vájjon ezen kötelezvények megállapítják-e alp. katonai kincstárnak fizetési kötelezettségét felp. irányában, kire ezen kötelezvények a katonai kincstárral szerződési viszonyban állott vállalkozók által átruháztattak: végre a harmadik kérdés az, azon esetben, ha a kérdésben forgó kötelezvénynek az érvényességhez szükséges kellékeket nélkülözik, be lett-e bizonyítva, h. alp. katonai kincstár az A—K. alatti kötelezvényekért az ellenértéket mkapta, vagyis, h. a vállalkozók által a kötelezvényekben kitüntetett összegekért az alj), katonai kincstár részére élelmezési czikkek valóban szállíttattak és h. Az A—K. alatti kötelezvények ezen szállításokért járó kés/pénz helyett ennek hiányában lettek kiállítva. A mi az első kérdést illeti, ama jogszabálynál fogva, a melyhez képest a képviselt által kötött jogügylet érvényessége a személyes képesség, az ügylet tárgya és alakja tekintetében mindig a képviselt személye szerint bírálandó el, az A—K. alatti adóslevelek érvényességének elbírálásánál irányadónak kell tekinteni azokat a jogszabályokat, a melyek alp. katonai kincstárnak mint jogi személynek szervezetét mhatározzák és ebben H. W. élelmezési raktárfőnöknek mint alp. katonai kincstár képviselőjének jogkörét mszabták. E szabályokat a felp. engedményező jogelődeinek, kik H. W. által a katonai kincstárral szerződtek, ismerniök kellett s azoknak nem tudomásával nem védekezhetik az engedményes felp. akkor, midőn ama szabályok az élelmezési tisztek és raktár-