Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
340 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868 : LIY. keresetével ezúttal elutasítandó volt, (1889. máj. 29. 5308.,) Curia : Helyt-cz. benhagyja, mert az a perjogi kérdés : vájjon valamely törvényszékileg be nem 84. §. jegyzett közkereseti társaságnak kik a tagjai, mint oly ténybeli kérdés, melr Be nem jegy- közokirattal nincs bizonyitva, csak a társaság tagjaiul állított egyénelmek zett kereske- személyes beidézese s meghallgatása mellett állapitható meg biróilag (8d. szept. delmi czég 12. 1018. T. XIX. 4.) — Ezzel azonos határozatok: Bp, tábla: 5423/86. (J. perbevonása. 86. 43.; — Bp. tábla: Be nem jegyzett közkereseti társaság tagjai a társasági czég alatt vállalt kötelezettségekért a KT. S7. és 16. §-a alapján egyénileg és egyetemleg felelősek ugyan, de be nem jegyzett közkereseti társaság mint ilyen s a használt közös név (czég) alatt perbe nem idézhető, mert perbe csak természetes személy vagy jogi személyiséggel ferubázott egyesület vagy alapítvány vonbató és mert jogi személyiséggel a közkereseti társaság csak akkor bír, ha az ennek elnyerése végett törvényilag előirt feltételeket, melyek közé a KT. 63. §-a értelmében a czég bejegyrése is tartozik teljesiti. Minthogy pedig felp. nem vonja kétséggbe a védekező J. M.-nak ezt ae állítását, h. a J. és H. czég bejegyezve sohasem volt, a fentieknél fogva alaposnak ismerendő el. J. M.-nak az a kifogása, h. felp. állitólagos kötelezettségeit J. és H. czég alatt szabálytalanul idézte perbe stb. — CuriA : Helybenhagyja. (92. jan. 27. 301/91 J. Sz. VI. 288.; A kereske- 713. Smsz.: A képviselet jogosultság elleni kifogás figyelembe nem delmi társasa- vehető, ha valamely biztositó-inte'zet főügynöke az igazgatóságtól a társaság gok kepvise- perbeli képviseletére mhatalmazást mutat fel : mert habár a K. T. 186. §-a lete. értelmében a részvénytársaságok képviseletére az igazgatóság van hivatva, ugyanama törvény 193. §-a mégis megengedi, h. a társaság kévviseletével más mhatalmazottak is bizassanak meg, hacsak ezt az alapszabályok ki nem zárják ; s mert a K. T. 197. §-a csak az igazgatóság vagy a a felügyelő bizottság ellen inditandó perekre nézve irja elő a mhatalmazottaknak közgyűlés utján választását. (3209/79. Dt. r. f. XXII. b8.) 714. Bp. tábla : A keresk. törv. 157. §-ának 2. pontja szerint a részvénytásaságnak alapszabályaiban kell rendelkeznie az iránt, h. a társaság' czége mily módon jegyeztessék ; az iránt pedig, h. a czégjegyzés módjának mhatározása csak bizonyos személyeket korlátozottan történhet, a keresk. törv. rendelkezést nem tartalmaz. Annak tehát, h. valamely kereskedelmi társaságegyik vagy több alkalmazottját czégjegyzési jogosultsággal felruházzon, nem áll útjában sem a K. T. 48. §-nak az a rendelkezése, hogy az igazgatóság tagjai jelentendők be a czégjegyzékbe leendő bevezetés végett, amennyiben a 185. §. első bekezdése a czégjegyzés mbatározását az alapszabályok keretéhez tartozónak jelzi, tehát más irányú bejelentést is megenged, sem pedig a keresk. törvénynek az e.-biróság által felhivott 37. és 40. §§-ban foglalt rendelkezések sem ; mert fenforgó esetben nem czégvezetői jogosultságnak, hanem együttes aláirás bejegyzésének elrendeléséről van szó. Tek. már most, h. a czégvezetőről rendelkező 37. §, első bekezdésének harmadik változata szerint is a czégnek „per procura" jegyzése oltói a korláttól feltételeztetik, ha főnök a czégvezetöt a czégnek csak a „per procura" jegyzésére jogosítja fel, ellenben mi sem áll iájában annak, hogy a főnök, a fenforgó esetben, a kérvényező részvénytársaság alapszabályaiban akként rendelkezzék, h. a társaság czégét valamelyik igazgatóval együttesen a társaság tisztviselője is jegyezhesse; és tek., h. a társaság igazgatósága az alapszabályok harmadik szakasza alapján ügyvezető igazgatóját E. P.-t
