Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLG-ÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 669. Smsz. : Valamely jogügynek ítélettel, habár eskütől feltételező- 1881: LIX. leg történt jogerős eldöntése után a per letételének a 70. §. értelmében t.-CZ. többé helye nem lehet. (75. jun. 30. 8215. D. r. f. XIV. 19.) 8. §. 670—671. Lfi.: Alp. jogosítva van, tulajdonjogának megítélését viszon- ViszQtikereset követelés utján érvényesíteni (Lfi.: 74. okt. 12. 8157. D. r. f. XIII. 48), ha az a főkeresettel egy jogalapból származik. (Lfi.: 75. július 20. 6339. D. r. f. XV. 49) 672. Lfi. : Viszonkereset az újított perben is helyt foglalhat s ennek hely adandó az esetben is, ha az anyaperbeli Ítélet épségben fentartatik. (76.' jul. 20. 6339. D. r. f. XV. 49 ) 673. Lfi.: Egy és ugyanazon igény két különböző uton érvényesíthető nem lővén, oly igény, melynek érvényesítése végett külön per van folyamatban, más perben viszonkövetelés tárgyát nem képezheti. 75. máj. 12. 3464. D. XIV. 58.) 674. Curia: Alp.-nek, az ellene telekkönyv kiigazítása iránt indított perben, az általa tett fizetések mtéritése iránti viszonkeresete elutasítandó, mert a telekkönyvi kiigazítás tárgyát ez nem képezheti. (83. szept. 20. 3455.) 675. Lfi.: Felp. és alp., egymással kereskedelmi összeköttetésből származó kölcsönös követeléseiket egymás irányában ugyanazon perben, tehát felp. keresettel, alp. visszonkeresettel érvényesíteni kétségtelenül jogosítva vannak. 838/81. D. r. f. XXVIII. 238.) 676. Smsz.: Birtokháboritási esetek személyes cselekmények ki- 9—10. §§. folyásai lévén, az azt elkövetők személyesen felelősök; miből önként A szavatos következik, h. ily isetekben szavatosságra hivatkozásnak helye nincs, perbehivása. (69. jul. 27. 466.) 677. Smsz.: A kötelezvény átruházása folytán az engedményező a követelés valódisága s behajthatósága iránt az engedményes hitelezőnek szavatossággal tartozik ; de abból annak az adósok irányábani szavatossági kötelezettsége azért nem következik, mert alp.-ek jelenleg is felp. ellenében mindazon kifogásokkal élhetnek, melyeket az eredeti hitelező és most engedményező ellen érvényesíthettek volna. Ha tehát az adósok az engedményezést megelőzőleg fizetéseket tettek, ez a perben kifogást képezhet, és ha ezen előadás a perben itéletileg elismertetnék valónak, 111 Cl csak a mostani felp.-re támadhatna hátrány és alp.-ek e miatt jogÍI'K nret mm szenvedhetnek; és mert alp.-ek felp.-i követelést valónak elismervén, ezen egyetemleges adósok irányában a szavatosra való hivatkozzásnak betudható egyáltalán nem volt. (79. szept. 16. 14928.) 678. Smsz.: Azon körülmény, h. felp. az egyenes adós örököseit perbe nem idézte, érdemleges kifogás alapjául szolgálhat ugyan, de alpereseket, kik mint az egyenes adósért jótállást vállalt, készfizető kezes örökösei vonattak perbe, nem jogosítja arra, h. az egyenes adós örököseit mint szavatosakat perbe idézzék. (79. decz. 29. 22164.) 679. Lfi. : A kötelezettség, mely a II. a. adósság-átvállalás által alkereseti alp.-ro hárult, nem esik a szavatosság jogi és törvényi fogalma alá. Mert B. J. nem ruházott át főperbeli alp.-re semmi oly dolgot, jogot vagy követelést, melyben az utóbbit harmadik személyek igénye ellenében megvédeni, fentartani vagy különben kártalanítani tartoznék. (80. febr. 14. 11113/79. D. r. f. XXV. 57.) Márkus. Felsőbirúsági határozatok I. kiad. IV. 22