Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
DOLOGI JOGOK. eredete M. I. XIV. 30, L24. 306. 428. Lengyel Imre: Önkéntes árverés és a határozatlan arányú tulajdonjog. J. K. 1889. 83. ^~ Niamé&ny Mihály: A határőrv. házközösségek kérdéséhez. M. .1. X VIII. 490. — Onacm Sándor: A közös iágatl. tjdonjog megosztása. .). 1887. 28. Oeffner Ferencz : A vagyonközösség mszüntetésének kérdéséhez, .). K. 1885. 108. — Payp Sándor: A vagyonközösség kérdéséhez. J. 1892. 383. — Ugyanerről: Wagner, u. o. 402. — Simon Endre ; A tjdonközössőgnek megszűnt. ír. folytatott pernek eldöntésére a holtiglani haszonéiv. jognak teherként való bejegvzéso. mikor ós minő befolyást gyakorolhat ? J. 1,891.91y — Schmerer Gyula: A közös tjdon telekkönyveinkben. .). K. 1809. 358. — Stassik Ferencé : A határőrvidéki házközösségek rendezéséről. J. K. 1878. 23. 31. — SzteMó Kornél: A tulajdonközösség mszüntetéséről. .J. K. 1870. 437. — Wesel Adolf: A tjdonostársak e. árverés. P. T. XXIII. 177. — Zlinszky Imre: A vagyonközösség- mszüntetésének kérdéséhez. .1. K. 1878. 143.— N N.: Jelz. hitelező beidézése a vagyonközöss. mszüntetésére. J. K. 1880. 243. — A'. A".: A tjdonközöss. mszüntetése közszerzeményes ingatlanoknál a házass. tart. a. P. T. XII. 115. Jancsá György: A közbirtokosság (compossessoratns). J. 1889. 108— 175. — Dire'ky Ágost: Közbirtokosság a közbirtokosok nyilvánkvi kitüntetése nélkül. J. Í892. 332. — X. A. ." Közbirtokossági erdőilletőség mint a nemesi birtok tartozéka. P. T. XXII. 57. 17/. jogdszgyüle's. Az elsőbbségi kötvények birtokosai jogainak mredésére szükséges-e közös képviselet és ha igen, mi módon szabályozandó ez ? Huszár Kálm. és ifj. Neumann Sánd. vélem, inditv. ; Sehnierer Gyula, Warach Bened, Schwarz Gyula, Herieh Kár., Wittmanu Már, Jellinek Arth., Uttmann Sánd., Beek Hugó, Apáthy Istv. beszédei. c) Joggyakorlat. 50. Guria : A közösen bírt, de természetben fel nem osztható vala- Közös tulajmely tárgy, minő az épület, fentartása körül a tulajdonosok mindegyike t'on* az egész tárgy iránt egyaránt van érdekelve, a miből következik, hogy ^ tulajclonosmindegyik tulajdonostárs jogosítva kell hogy legyen a közös tárgyban társak jogai a rejlő érdekének kellő megóvásáról is gondoskodni, joga Win tehát az egé- ^ozos birtok szet az azt érhető kár ellen biztosítani. (90. máj. 7. 200. M. I. 304.) tekintete'ben. 51. Curia: A felek előadásából kitűnvén, hogy a kit felp. által épitte- A tjdonostárs tett, de kitűnvén az is, h. a felek minden közös vagyona megoszt rá n. a kérdéses felelőssege a kútra tett kiadás kérdése az osztály alkahnánd függőben hagyatott, alp.-ek korábbi terelmarasztalására nézve a m.-bíróság Ítélete hhagyandó volt: a mennyiség hekéri. bizonyítása mellett is azonban a megítélt s alp. által mtéritendő összeg'et 13 frt 25 krral lejebb szállítani kellett; mert az osztozó felek négyen lévén s a kut értékében az osztály alkalmával felp. is részesülvén, az általa tett kiadások reá esett 1U részét osztozó testvéreitől nem követelheti stb. (82. okt. 10. 1950. Dt. III. 100.) 52. .4 debreczeni itélö tábla: Felp. zárlati kérvényét a végr. törv. Zárlat tjdon237. §-ának b) pontjára alapítja. Tekintve azonban, h. a zárlatot kérő s,közösseg megbecsatolt ítélet szerint tjdon közösség mszüntetése iránti /•érben lett pernyer- szüntete'se ir. tes és alp.-ek ezen ítélet ellen felebbeztek, a végrehajtási törvény 237. §. b) perben. pontja értelmében pedig zárlatnak e pont alapján csak bizonyos mhatározott dolog vagy jog iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági ítélet ellen beadott felebbezés esetére van helye; tekintve ezek szerint, hogy jelen ügyben a kérvényben felhozott alapon zárlat elrendelésének helye nincsen... — Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik, e' kérdésben a m.-bíróság az 1881 : LX. t.-cz. értelmébe n végérvényesen határozván. (92. jan. 12. 9902 91. J. Sz. VII 501.)
