Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖR VÉNYKEZÉs. 1868 : LIV. alp.-ek Bpesten az illetőségi kifogásokban előadottak szerint csak 1892; jan. t.-cz. 29-től ugyanaz évi február 29-ig, vagyis az ;/. a.-i szerződési egy havi idő34. §. tartani a., tehát csak ideiglenesen tartózkodván, Bpest rendes lakhelyükül Külföldiek ál-a állandó szállásokul nem tekinthető, h. pedig állandóan itt laknának, a fp. talános illcté- nem bizonyitotta és mert az alp.-ek éppen azért, mivel az A) a.-i szerzőkessége. désből kifolyó minden perre nézve az osztrák bíróságok illetőségét kötötték ki, eme szerződés alapján, ebben az országban éppen nem.perelhetők. De nem volt megállapítható a tvszék illetékessége az 53. §. d) pontja alapján sem; mert az előadottak szerint a bpesti tvszék a kiskorú alp.-ek rendes illetékes bíróságának nem tekinthető. Ezeknél fogva az eljáró bíróságot jelen perre illetéktelennek kimondani s fp.-t a perköltségben marasztalai kellett. (92. máj. 16. 5290.) 521—525. Bp. tábla: Külföldi lakos ellen a magyar bíróság illetékességét a bíróság területén való tartózkodása meg nem állapítja. (!t.!. febr. 15. 541.) E határozattal ellentétben a bpesti tábla 3450 884. sz. a. olykép értelmezte a perrendtartás 34. §-át, hogy külföldi lakos ellen a magyar bíróság illetékességét a bíróság területén való tartózkodás megállapítja. 35. §. 52tí. Bp. tábla: Alp. a kereseti A) alatti váltón látható aláírása) Kötelmi illcté- valódiságát nem tagadta, az okmány tartalma valódiságának tagadása pedig késség. a per érdemére vonatkozó kifogást képez, miután pedig a kereseti Á) alatti váltón a pzete'si helyül Budapest lett kikötve, alp. a fizetés helyén székelő bíróság előtt perelhető. (93. május 13. 1211S.) 527. Kassai tábla: Alp. nem tagadta, h. a kereset tárgyát képező négy darab vaskereket a hozzá tartozó tengelyivel és csavarokkkal együtt, a fp.-tó'l mvettlokomobilnakelszállithatásavégett, utóbb nevezettnek miskolczi telepén átvette, hanem csak azt vette tagadásba, h. a jelzett tárgyakat kölcsön és különösen oly kötelezettség mellett vette volna át, h. azokat Miskolczra bérmentve visszaküldeni fogja. E szerint tehát kétségtelen, hogy a kérdéses kerekekre és tartoze'kaira vonatkozó jogügylet Miskolczon jött létre. Minth. pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 35. §-a értelmében a szerződés teljesítése és a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti perek azon bíróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés létrejött: ennélfogva alp. részéről a kir. járásbíróság helyi illetősége ellen emelt kifogást elvetni és a szerződés teljesítésére és a telj esités elmulasztásából eredő kártérítésre irányzottjelen keresetre nézve az eljáró bíróságnak illetőségét megállapítani kellett. (91. jul. 7. 311.) 528-20. Bp. tábla: A 35. §. második bekezdésében foglalt jogkedvezménynyel csak bejegyzett kereskedő élhet. (84. febr. 7. 5807. D. IX. — ápr. 7. 258. D. XV. 225.) Az ügyvédi 530-31. Smsz.: 1—2. Tek., hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-a a dijak illetékes bíróilag még meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresebirósága. tekre nézve külön ügybiróságot jelöl ki s ezen külön törvénybe foglalt intezkedés a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodást szabályozó 18<<: XXII. t.-czikk mint általános törvény által hatályon kivül helyezve nincs; ellenben a már megállapított ügyvédi rendtartás idézett 58. §-a által külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, az általános illetékességi szabályok ala, s ekként az 1877 : XXII. t.-cz. intézkedése alá esnek: a meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek tehát azon esetben is, ha azok