Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. Tulajdon, állítva, hanem alp., mint a vhajtás által nem érintett és nem is értesített Az árverési harmadik személy által; tekintve, h. egyedül az árverés által ezen har mavevő igénye az (liknak joya az ingatlantól eltávolítható terményekre nem érintetik, a mint az ingatlan ter- 1881. évi LX. t.-cz. 181. §-a is haszonbérlet esetében a haszonbérlőnek mesére. jogát csak a gazdasági év befejeztével és igy terményeik betakarítása után szünteti meg; felp. egyedül az elapon, h. a függő termények az elárverezett ingatlan tartozékai, még ezekhez jogot nem nyert és pedig jelen esetben alp. ellen még azért sem, mert ez az elárverezett ingatlant mint sajátját bírta: felperes árverés után alp.-t meg' sem intette, sőt őt szabadon munkálkodni engedte, ugy, hogy ez a termények előállítására szükséges munkákat még az árverés után jóhiszemüleg folytatta és minth. a vhajtás alp. ellen nem folyt, felp. az árverés által nem szerezhetett jogokat azon terményekre, melyek alp. által lettek előállítva, miért is felp. keresetével elutasítandó volt. (90. jan. 1G. 3105/89. M. I. 293.) 30. Curia: Habár való, h. alp. 1876. évi ápr. hó 14-én felp.-ek jogelőde elhalt H. Istvánnak a ránki 17. számn tkjkvben foglalt ingatlan birtokát árverésen megvette, ebből még nem következik, hogg ö az ingatlanoknak azonnal tulajdonosává vált és azokat használatba venni jogosítva lett volna mert e jog az árverési vevőt csak akkor illeti meg, ha az árverés jogerőre emelkedik, s igy arról, h. a tulajdonjog is az árverési vevőt illeti, többé kétség nem lehet. Ez azonban jelen esetben nem történt, mert H. István az árverés ellen semmiségi panaszszal élvén, a prdts. azon időben hatályban volt 442. §-a értelmében nemcsak jogerőre nem emelkedett, sőt 187(3. évi decz. hó 6-án megsemmisíttetvén, alj), az árverés folytán az ingatlanokhoz semminemű jogot nem szerzett s ehhez képest kétségtelen, hogy 1876. év folyama alatt a felp.-ek jogelődét illető földeken bárminő mezei munkát teljesíteni, a szántóföldeket müvelés alá venni jogosítva nem lóvén, azért, hogy a földek ugarban állottak, azokat használatba venni joga nemvolt. És ebből következik, hogy ha mindamellett alp. a földeket felszántotta és bevetette, a termést nem igényelheti, hanem tartozik azt — a termés előállítására fordított költségek megtérítése mellett — tulajdonosunk átengedni; s ezen joga nem szűnt meg a tulajdonosnak azért, mert ugyanezen ingatlanok az elrendel uj árverésen 1877. évi jun. 17-ón újból elárvereztetvén, azokat KI. Jakab vette meg', mint legtöbbet igérő, s felp. akkor, mikor alp. júliusban a termést learatta és elvitte, már tjdonos lenni megszűnt; mert eltekintve attól, h. alp. a második árverés által, a hol KI. Jakab lett a legtöbbet igérő, a föld terméséhez semmiféle jogot nem szerezhetett — a végrehajtási iratok igazolják, h. az ingatlanok birtokába KI. Jakab 1877. évi aug. 2-án vez'ettetet be, ezen ideig tehát felp.-t illette a birtok használata; minélfogva kétségtelen, h. alp. felp.-ek részére az elvitt termésért kártérítéssel tartozik (87. decz. 5482. J. 88. 22.) Az ingatlan 31. Curia: Felp. keresetével elutasittatik. Ind.: A per adataiból kétárveresi vevő- ségtelen, h. a s.-i tkjkvben felvett belső telket, melynek a kereseti 170 Q-öl jenek helyzete, terület kiegészítő alkatrészét képezi, alp.-ek nyilvános birói árverésin a nyilván- vásárolták; ennélfogva ők a kereseti ingatl.-nak olyan jogszerű tjdonosai, kik könyvön kivüle^en m^n^ harmadig jóhiszemű tkvi jogszerzők ellen, tkvileg fel nem, jegyzett szerzett jogok- igények nem érvényesíthetők és pedig annál kevésbé, mivel a birói árverést n kai szemben, wiiní birói cselekményen alapuló vételnél a szerzésnek rosszhiszeműsége rendszerint kizárna van. A tanuk vallomásával bizonyított az a körülmény, h.