Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

CSALÁDI JOG. 193 1876. márcz. 6-án kibocsátott s mindkét evang. házassági viszonyait sza- Válóokok a bályozó József-féle házassági nyill parancs a házastárs bármily természetű protestánsokbetegségét válási okul el nem fogadja, azt a levivhatlan ellenszenv vagy nál. gyűlölség forrásául nem tekinti. Minth- tehát házasfelek között kölcsönös Engesztelhegyülölség vagy levivhatlan ellenszenv nem támad nemcsak, de sőt alp. ugy tétlen gyűlölet. a lelkészi és birói békéltetések, valamint a tárgyalás alkalmával is határozottan kijelentette, h. férjét felp.-t szereti s vele a házaséletet folytatni kívánja s igy a hivatkozott nyilt parancs 57. §-ának esete fenn nem forog, minth. felp. az 55. vagy 56. §-ra alapitható okot keresetében nem is említi, tehát a házassági kötelék végleges felbontására törvényes ok egyáltalán nincs, mindezek következtében felp. keresetével a mindkét peres fél részéről felajánlott, de a kereset elbírálására döntő befolyással nem bírható íanubizonyitás mellőzésével elutasítani kellett. — Szegedi tábla: Hhagyja azért is, mert az érvényben levő tvkezési gyakorlat szerint házassági elválás alapjául, illetve engesztelhetetlen gyűlölet jogos indokául a házastársnak még ragályos vagy undorító betegsége sem tekinthető, ha a betegség annak nem önhibájából támadt. — Guria: Hhagyja. (92. ápr. 11. 2834.) II. Válóokok a zsidóknál. Hűtlen el301. Szombathelyi tszék: A zsidó házastársak közt folyó házassági hagyás. válóperekben megállapított birói gyakorlat szerint a házassági kötelék felbontása birói Ítélet által akkor is kimondandó, midőn egyik fel a felbontást ellenzi, a másik fél azonban kimutatja, h. a felbontás sürgetésére a zsidók házasságára vonatkozó szabályrendelet 22. §-ában felhozott gyanuokok léteznek. Ugyanis fp. a kir. tvszéki tanács előtt ismételt békéltetési kísérlet alkalmával az alp.-sel kötött házassági kötelék végfelbontását azon okból sürgette, mivel ő neje irányában engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetik, mely gyűlöletet azzal okadatolja, h. _,,annak nincs helyes esze", ha ő feléje közeiedék, már „harapott, nem élhetett, nemileg nem közösülhetett nejével", mely fp.-i gyűlöletet a felhozottakon kivül indokolja azon körülmény is, h. alp.-nő is akképpen nyilatkozott az illető rabbi előtt a békéltetési kísérletkor, miszerint férje iránt leküzdhetetlen ellenszenvvel viseltetik. Különben ugy ezen, valamint a tvszéki tanács előtt tett azon nyilatkozattal, h. férjétől kész végleg elválni, ha ez neki egy bizonyos összeget mfizet, teljesen bizonyítva van az, h. alp. fp. iránt szintén gyűlölettel viseltetik és ennek következményéül tekintendő, h. alp a férjjel való nemi közösülést mtagadta. Ezeknél fogva a hivatkozott szabályrendelet 22. §. alapján a házassági kötelék végleg' felbontandó volt, annyival inkább, mert a szombathelyi rabbi által kiállított Aj. a. bizonyítvány szerint a békéltető rabbi előtt a házassági kötelék felbontását nemcsak fp., de alp is kölcsönös és leküzdhetetlen ellenszenv miatt szorgalmazta. (91. márcz. 18. 1787.) — A győri kir. ítélőtábla: Az e.-bíróság ítéletét mváltoztatja és fp.-t keresetével elutasítja. Ind.: Az izr. házastársak között folyamatban levő házassági válóperekben megállapított birói gyakorlat szerint a házassági kötelék végleges felbontása bíróilag kimondható ugyan akkor is, ha az egyik fél a felbontást ellenzi, köteles azonban a házasság felbontását sürgető fél kimutatni azt, h. kérelMárkus. Felsőbirósági határozatok I. kiad. IV 13