Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

192 CSALÁD] JOG. Válóokok a ján, h. ő előkelő társadalmi állású, vagyonos bankár, a keresetlevélhez protestánsok- H. és I. a. csatolt ítéletek szerint zsarolás vétsége miatt 9 havi fogházra nál. ítéltetett; az ellene ezen alkalommal megindított bűnvádi eljárás folyamán Evgesztelhe- megállapittatott, h. már imételten bűntények miatt több évi fogságot állott tétlen gyűlölet, kii ezen körülmények felp.-ben férje iránt gyűlöletet ébresztettek, amely fokoztatott azáltal, h. férje a felsőbiróságilag reá szabott szabadságvesztés büntetésének kiállása után Budapestről, hol utolsó állandó együttlakásuk volt, ismeretlen helyre távozott anélkül, h. őt távozásáról értesítette és róla gondoskodott volna. Tek., h. a felp. által keresetében előadott tényállás, miután az eljárás során mezáfolást nem nyert, valódinak volt tekintendő, tek., h. férjének büntető uton történt elitéltetése és felp,-nek alp. által történt elhagyása elegendő magyarázatot nyújtanak arra, h. a hitvesi érzelmek és vonzalmak az idők folyamában engesztelhetetlen gyűlöletté fajultak, amely a házastársi együttélést czéltalanná és lehetetlenné teszi; ti k., h. alp., bár részére ugy a keresetlevél, mint a békéltetési tárgyalásokra idéző végzés és az ideiglenes elválasztó 34911/2889. sz. itélet szabály szerint kézbesittettek, sem személyesen, sem jogi képviselő által nem védekezett és a békéltetési tárgyalásokra meg nem jelent, habár azon záradékkal lett megidézve, h. meg nem jelenése esetében ugy fog tekintetni, mint aki a házassági köteléknek végleges felbontásába beleegyezik, miáltal a házastársi vonzalom hiányának kétségtelen tanúságát adta és ebből, valamint azon körülményből, h. hitvesét 1883. óta elhagyta, annak sorsával nem g'ondolt, szintén a neje iránt táplált engesztelhetetlen gyűlöletre teljes joggal következtethetni; tek., h. ugy a lelkészi, mint az ismételt bírósági békéltetések felp.-nek válási szándékához A'aló állhatatos ragaszkodása és alp.-nek igazolatlan meg nem jelenése folytán eredményre nem vezettek és felp. 1889. okt. 22. 34911/p. 889. sz. a. kelt ítélettel elrendelt, 3 hónapra terjedő ideiglenes ágy és asztaltól való elválásnak eltelte után és az ismételten mkisérlett békéltetés daczára is ragaszkodott kereseti kérelméhez, minélfogva a házaséletnek peres felek között visszaállításának reménye hiúnak bizonyult és a felp., ki a keresetéhez M. a. csatolt anyakönyvi kivonat szerint ág. hitv. ev., reá vonatkozólag, tek., h. alp. ül. az esztergomi érseki szentszék az 1888. évi 1169. sz. a. kelt határozatával illetékességének leszállítása mellett már határozott, a házassági kötelék az 1891: XXVI. t.-cz. által törvény erejére emelt 1786. márcz. 6. kiadott nyílt parancsnak 57. §-a értelmében engesztelhetetlen gyűlölet alapján felbontandó és az ág. hitv. ev. felp.-nek az uj házasságra való lépés megengedendő volt. (91. máj. 26.) — Bp. tábla: Hhagyja (92. márcz. 7.) — Guria: Hhagyja (92. ápr. 11. 2697. J. Sz. VII. 673.) 300. Zombori tszék.: Felp. házassági kötelék végleges felbontása iránt indított keresetét arra alapítja, h. neje, alp., nehéz görcsökben szenvedvén, eme betegsége miatt őt megutálta, majd midőn mtudta, h. alp.-nő már leánykorában is a jelzett betegségben sinlődött, a miatt, h. ezt előtte ugy alp., mint annak szülői is elhallgatták, benne alp.-nő irányában gyűlölet támadt, felp.-t azonban keresetével elutasítani kellett, mert eltekintve attól, h. a házassági kötelék végleges felbontására alapul felhozott és imént érintett ténykörülményt alp. tagadásával szemben mivel sem bizonyította, a mennyiben a B. alatti orvosi bizonyítvány, mint egyoldalú orvosi vélemény egymagában bizonyítéknak nem tekinthető, a jelenleg is érvényben levő