Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
CSALÁD] JOG. 191 a valóságnak, nem pedig azért, mert felp. tagadásával szemben annak válóokok a valóságát mivel sem bizonyitotta, továbbá mert a 1>. a. békéltetési bizo- protestánsoknyitvány tanúsága szerint alp. a lelkész előtt beismerte, h. férjét mcsalta nál. végül kizárja az alp.-i állítás valódiságát az A. a. levél is, melyet felp. EngeszteUieatyja. 1889. decz. 11-én az esküvőt kevéssel megelőzőleg az alp.-nek '^t, tétlen qyülölet. a melyben fia részéről a házasságot felmondja azért, mert hiriil vette, h. a m ínyasszony más férfival szerelmi viszonyt folytat. Ezen levélből következtetve nem valószínű, sőt lehetetlen, h. felp. az alp-.nő terhességéről már az esküvő előtt tudomással birt volna, még kevésbé valószínű ez azok után, h. S. Balázs leánykiadó két levelet is irt, a melyekben a menyasszony mbizásából esküvőre hivja a felp.-t és a személyéről terjesztett híreket rágalomnak, azok terjesztőjét hazug gazembernek nevezte s a menyasszony becsületes, tiszta voltáról felp.-t biztosította, Ezen körülményekből bebizonyitottnak tekintendő, hogy felp. az egybekeléskor neje terhes voltáról csakugyan nem birt tudomással. Minth. pedig az 1786. márcz. 6. kelt II. József-féle nyiltparancs 26. §-a szerint semmis a házasság, ha a nő a házasság kötésekor, leendő férje tudtán kívül egy harmadiktól teherben van. továbbá, minth. ezen körűimén// felp. részéről az engesztelhetetlen gyűlölség kifejlődését is indokolja, s minth. felp.. ugy a lelkész előtt 3 izben, mint a bíróság előtt mkisérlett békéltetések alkalmával mindannyiszor kifejezést adott annak, h. nejét engesztelhetlenül mgyülölte s válási szándékához mindannyiszor tántorithatlanul ragaszkodott, minth. végül ily körülmények között többé nincs reménység ahhoz, h. a mzavart házassági béke valaha ismét helyreálljon: mindezeknél fogva ezen, a fenthivatkozott §. szerint különben is semmissé vált házassági köteléket az alp.-nő ellenzése daczára is felbontani s a váló feleknek az újra házasságra lépést megengedni kellett. Felp. a lakodalom előtt s annak alkalmából felszámított 108 frt költségeinek mgitélése iránti kérelmével azért volt elutasítandó, mert azon költségeket saját kedvteléséből s a saját érdekében tette, s iyy kérelmének elfogadható jogalapja nincs. —Kassai Ítélőtábla: Az e.-biróság ítéletének hivatalból mvizsgált és a házassági kötelék felbontását tárgyazó részét tekintettel arra, h. alp. az ítélet ellen felebbezéssel nem éli és igy habár a válási a per során ellenezte, ugy volt tekintendő mint a ki a végelválásba beleegyezik, az engesztelhetlen gyűlöletre fektetett indokából hhagyja, az idézett ítéletnek többi rendelkezését felebbezés hiányában nem érinti. Curia: A m.-biróság Ítélete az e.-biróság Ítéletében foglalt, az 1786. márcz. G. napján kelt szabályrendelet 57., 58. és 60. §-ainak mfelelő indokokból hagyatik helyben, annyival inkább, mert alp -nck a házasság felbontását ellenző nyilatkozata a per adatai szerint az 1/87. évi febr. 27 kiadott pótrendelet értelmébe)! biröi figyelembe nem vétethetett. (92. ang. 30. 6133.) 290. Bp. tszék: A B. A., előbb róm. kath., majd ág. hitv. ev. felperes és M. M. róm. kath vallásn alperes között, Párisban a IX. kerületi polgármesteri hivatal előtl 1876. évi aug. 19-én létrejött házassági kötelék az ág. hitv. fel]>. részére engesztelhetetlen gyűlölet alapján végleg felbontató: s neki az uj házasságra léphetős megengedtetik. Ind.: Felp. kereseti kérelmét férje ellen táplált engesztelhetetlen gyűlöletre alapította és ezen érzelmének indokolására előadja, hogy férje, kivel azon hitben kelt egybe a párisi szajnakerüleli prefectura előtt polgári házasság ut-