Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
100 CSALÁDI JOG. Válóokok a ságtörésről. J. 1886. 100. 118. 144. — Cornelius : A vegyes házassági protestánsok- válópörökről. T. 1871. 122. 1. — G. X. : A vegyes házass. 'válóperek. J. ná| 1887. 239. — HlatJaj Endre: A válóperek és a felsőbíróságok J. K. 1883. IBI. — Kun Sándor: Házasság felbont, elmebetegs. miatt. P. T. XIX. I?7- — L'-nyi Bertalan: A nősz.-tehetetlenség mint házasságbontó akadály. P. T. XV. 9. — Manilovich Emil: A házasságbontó okokról a keleti kereszt, egyházban. M. J. XXII. 181. — Móder Tibor: A válóperek. J. K. 1884. 95. — Nagy Dezső: A házassági válóperek chaosa. Ü. L. 1886. 52. — R.: Az 1868: XLVIII. t.-cz. alapján inditott vegyes házassági válóperekről. J. K. 1871. 67. — Bciner János: A vegyes házasság váló]terekről szóló 1868: XLVIII. t.-cz. J. K. 1893: 145. 154 — Stefanovits Milos : A protestánsok válóperei. J. 1887. 21. — Sághy Gyula : A házassági kötelék felbonthatóságának kérd. J. K. 1868. 97. 105. 113. — Suhajda János : A vegyes házassági válóperekről. J. K. 1871. 168—187. — Szilágyi Virgil: A ház asság felbothatlansága. 1873. — Szteldo Kornél: A honosság kérd. házas válóperekben. P. TV IX. XIII. 133. — Sztehlo Kornél; Az ágy- és asztaltóli elvál. jogi hatálya. J. K. 1872. 377. — Sztehlo Kornél: Válóokok zsidó ház. válóperben. P. T: IX. 197. — Szteldo Kornél : A kánonjog ellenes kereseti kérelemről vegyes házassági válóperben. J. K. 1889. 49. —Stehlo Kornél: A házassági elválás joga Magyarországon és az orsz. erdélyi részeiben. 1890.) — Sztehlo Kornél: Törvényes bigámia ? Jogositva van-e a róm. kath. hitvatláson maradt nő, kinek férje újból megnősült, volt férje nevét továbbra is viselni? 1891. Ugyanerről Reiner Ján., J. Sz. V. 7. 8. — Sztehlo Kornél : Az elválási jog alapelve a magyar eodexben. J. K. 1891. 402. — Sztehlo Kornél: Magyar honos házasságának kföldön tört. felbontása. J. K. 1891. 34. — Tóth Gáspár: A gyógyithatlan elmebetegség mint válási ok. Ü. L. 1889. 29. — Weiszberger Miklós: Vegyes házasság, mely az egyik félre nézve érvénytelenül köttetett. A kötelék semmisnek nyilvánítása és felbontása: P. T. XVIII. 1. — Vida Zoltán : Magyarországon kötött és kfdön felbontott házass. kérdéséhez. J. 1892. 306. — IV a magy. jogászgyülés tárgyalásai. A kötelező polg. házasság köteléke a házastársak életében bírói ítélettel felbontható. Győry Elek és Vajk ig Károly ind.) L. a 8—11. lapon közölt irodalmi forrásokat is. c) Joggyakorlat. I. Válóokok a protestánsoknál. Engesztelhe- 298. Sátoralja-Ujhelyi tszék : A perlekedő házasfelek között a ref. tetlengyiilölet. egyház szertartásai szerint kötött házassági kötelék engesztelhetlen gyűlölség indokából véglegesen felbontatik s az elválasztott házastársaknak az ujabb házasságra való lépés megengedtetik. Ind. : Felp. előadja, h. K. Eszterrel 1890. jan. 2. házasságra lépvén, néhány heti együttélés után hallotta s neje is nyíltan beismerte, h. más férfitől már az 5. hónapra menőleg terherben van. Minth. e miatt köztük viszálykodások keletkeztek s neje őt hat heti együttélés után elhagyta, s mert nejéi engesztelhetlenül mgyülölte, kéri a házasságot felbontani. Alp beismerésével bizonyítva van, de ezt a 2'/. a. születési atiyakövi kivonat is igazolja, h. alp. a felp.seli egybekelési idejekor terhes volt; alp.-nő azt is beismeri, h. nem felp., de egy harmadik által, kinek nevét tnmondani nem akarja, ejtetett teherbe, azonban a tárgyalás során azt adta elő, h. férje az egybekelés előtt a terhességről tudomással bírt s miután a házasságot ennek daczára mkötötte, a/ el hálással végrehajtotta és mert ő férjét szereti, ellenzi a házassági kötelék felbontását. Alp.-nek ezen előadása azonban nem felel meg
