Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
DOLOGI JOGOK. Birtokhábori- H. Curia: A sommás visszahelyezési keresőt megállapítására két tás. kellék elkerülhetetlenül szükséges, t. i. az illető jognak háboritlan valódi birUthaszná- toklása, illetve használata és ennek a birtoklásnak, illetve használatnak, latba (átjárás) önkény íí megháboritása. A birtoklás, illetve használatnak a haszonbérlő való vissza- által történt gvakorlása olyannak tekintendő ug'yan, mintha az a haszonhelyezés elő- bérbeadó tulajdonos által gyakoroltatott volna; de ha az illető használat fölte'tele. — A csak szívességen alapul, ebből, valamint a haszonbérlő nem meríthet jogot a tulajdonos megszüntetett használatba való sommás visszahelyezésre, ugy nem meríthet a tetszésétől földtulajdonos sem. A tanuk vallomásaiból kiderül, h. a kereseti átjárás fu99° gyakor- felp. bérlőinek az alp.-si bérlök által csak szívességből ós különösen csak \a>t> azért engedtetett meg, h. a fp.-i birtokon átvonuló uton esetleg ők is járhassanak. Minthogy ennélfogva fp. azt, h. kiskorú gyermekei birtokának bérlői a kérdéses átjárásnak valódi használatában, illetve birtoklásában lettek volna, nem bizonyitotta és igy alperesnek az a ténye, hogy birtoka határán sorompó emelésével a tetszésétől függő átjárást megszüntette, önkényü birtokháboritásnak nem tekinthető. (1892. decz. 1. 11061. J. Sz. VIII. 74.) 12. Curia: A törvény a használati jogok birtokát is védi és igy valamely jog gyakorlatában történt megháboritás, ha annak alapfeltételei fennforognak sommás visszahelyezési uton orvosolható: minthogy pedig a fennforgó esetben a sommás visszahelyezés alapfeltételei fennforognak, fp. az alp. belsőségén át a közös kúthoz vezető átjárás (csapás) használatába (öt évi használat lett bizonyítva) annyival inkább visszahelyezendő volt, mert alp. a tárgyalás alkalmával maga sem állította, h. fp. és hozzátartozói az átjárást alp-nek, vagy alp. jogelődének szívességből használták volna, stb. (92. okt. 4. 9606. J. 93. 9.) 13. S.-szentgyörgyi kir. járásbíróság: Alp. P. J. és neje azon tényezők által, h. s.-bessenyő községben a nagy utczában levő kut használatától fps F. J.-t eltiltották, birtokháboritást követtek el, miért is kötelesek eltűrni, h. felperes ugy a saját házából az f. g. kert melletti lejárással, mint az utczáról bevezető kapun az a) alatti kútból vizet meríthessen, a további háboritástól magukat megtartóztatva. Alp.-ek beismerték, h. fp.-ek a szemle rajzban a)-val jelzett s az alp.-i telken levő kútnak, ugy az f. g. kert mellett levő sövénynek mint az utczáról bevezető kapunak használatában voltak s őket a mult év tavaszán a kútra járástól eltiltották, védelmül azt hozták fel, hogy ők a telküket birói árverésen vásárolták s arra a szolgalomjog kebelezve nem volt, beismerték azonban azt is, hogy a kútnak felperes részéről történt használatáról a vásár előtt tudomással birtak. Alp.-nek ezen önjogu cselekménye, tekintettel arra, hogy fel.-ek a kútnak egy évnél több ideig békés birtokában voltak, tekintet nélkül arra, hogy az telekkönyvileg bekebelezve nincs, birtokháboritást képez, miért is a kútnak békés használatába fp.-ket visszahelyezni kellett annál is inkább, mert az előbbi használatról alp.-éknek tudomásuk volt, azon alp -i ellenvetés pedig, hogy a szolgalmi jog felp.-eket nem illeti, kölön per által eldöntendő kérdést képez.— Curia: Hhagyja mert a visszahelyezési keresetnék egyedüli czélja az döbbeni, t. i. a háboritás előtti birtok vagy jogállapotnak visszaállítása lévén, a perben a tjdonjog kérdésének megbirálása ki van zárva, miből következik, hogy valamint birtokháboritás esetében, a birtokra, vonatkozó tulajdonjog eldöntés tárgyát nem képezheti, ugy jogháboritás esetében, mely jog a más birtokán csakis szolgalomszerüen gyakorolható,
