Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG. 183 alp. nem tagadja beismerte, hogy a kérdéses hordók a csődtömeg-be lel- Adás ve vési tároztattak és a csődleltárba felvétettek, azt pedig alp. íryiltan beismerte szerződés h. azok a per folyama a. térmészetben meg voltak és mert ezek szerint Pactum reserferp.-nek azokhoz s esetleg időközben történt értékesítés folytán a csőd- vati dominü tömegbe azokért befolyt érték kiadásához való visszakövetelési igénye csődtömeggel •a csődtörvény 42. és 43. §-ai értelmében kétségtelenül alapos. De meg szemben. kellett változtatni az e.-b. Ítéletének a szesz értéke fejében követelt 650 frt 8 krra vonatkozó részét is és felp.-nek ide vonatkozó visszakövetelési igényét szinte meg kellett állapítani ; mert igaz ugyan, h. az A) a. szerződés az e.-biróság által ide vonatkozólag felhozott ( helyes indokoknál fogva nem letéti, hanem adásvételi szerződést képez, niinth. azonban az A) a. okiratban foglalt világos kikötés szerint a szesz G. G.-nak oly feltétel mellett adatott el, h. mindaddig, mig annak teljes értékét ki nem fizeti, a szesz felp. eladó tjdonát képezi nem fizetés esetén azt a vevőtől visszakövetelheti, a visszakövetelési igény tárgyát képező szesz annál inkább felp. tjdouának tartandó, mert alp. még csak nem is állította, h. az ahhoz való tjdonjogot a vételár kifizetésével akár G. G. vevő, akár ennek csődbe jutása után a csődtömeg mszerezte volna; továbbá mert a fentebb érintett kikötés szerint a szerződő felek kölcsönösen abban állapodtak meg közös akarattal, tehát azt czélozták, h. egyrészről az eladó az eladott szeszhez való tjdonjogát bizonyos ideig, t. i. a vételár teljes lefizetéséig világosan fenntartja magának, másrészről a vevő pedig a tjdont nyomban mszerezni nem akarta, hanem annak reá szállását csak a kölcsönösen mállapitott feltétel bekövetkezése vagyis a vételár teljes lefizetése utáni időre kötötte ki, ez a kikötés pedig általános jogtételbe nem ütközik, oly tételes jogszabály pedig, mely az adásveve'si szerződést követett tettleges eladás esetében eladó részéről a tjdoni jog fentartását tiltaná, nem létezik, vagyis nincs oly tételes törvény, mely a szerződési szabadságot ez irányban korlátozná; mert alp. nyíltan beismerte, h. az A) a. okirat szerint adásvételi tárgyát képezett szeszből 3 hordó szesz a csődtömeghez leltároztatván, a leltárba felvétetett s időközben a csődtömeg által felhasználtatott, a keresetben fog*lalt azt az állítást pedig, h. a felhasznált szesz értéke 650 frt 8 krt, vagyis annyit tesz, mint a mennyinek mtéritését felp. igényli, elleniratában kétségbe nem vonta, tehát hallgatva beismerte; végül mert ezek szerint felp.-nek a csődtömeg felhasznált 3 hordó szesz felszámított és nem kifogásolt értékének mtéritéséhez való igénye a csődtörvény 42. §. értelmében szintén megáll. — Curia: Hhagyja a hordókra vonatkozó részt; a visszakövetelt szeszmennyiséget, ül. annak egyenértékét tárgyazó része mváltoztatik s e tekintetben az e.-bíróságnak felp -t követeléséveelutasitó Ítélete helyben hagyatik. Indokok: Az a.-biróságok ítéleteiben ez irányban helyesen kifejtett indokoknál fogva kétséget nem szenved, miszerint az ^4) a. okiratban foglalt szerződés nem letéti szerződést, hanem közönséges adásvételi ügyletet képez, mely a tárgyát képező árunak átadása és átvétele által teljesedésbe is ment. Tekintve pedig, h. az átadás és átvétel tény énéi fogva az áru még a vonatkozó csődnek mnyitása előtt a közadós tjdonává lett; s tekintve, h. ezzel szemben a szerződésben foglalt azon kikötésnél fogva, mely szerint a közadós az átvett árunak felhasználására s értékének hetenként 200 frt lefizetése mellett törlesztésére feljogosittatott, ül. köteleztetett, az ugyancsak az A) a. szerződésben foglalt ellen-