Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
132 KÖTELMI JOG. Adásvevési semmi jogalapja nem lévén, őket keresetükkel elutasítani kellett. (92. évi szerződés, márcz. 30.) — Cnria: A m.-biróság ítélete mváltoztatik és az e.-biróság Ítélete Harmadik hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva annyival inkább : személy Aró'íe-mert a néhai B. Ádám és M. Jánosné között kötött adásvételi szerződés lezese avételdr ténye joghatályát nem vesztette el azért, h. ez ügyletről később az írásbeli megfizetésére, szerződést alp. állította ki, mert maga az ügylet tényleg foganatba ment, a mennyiben M. Jánosné a fekvőse'get birtokba vette e's a vételárt kifizette^ A kérdés tárgya tehát csak az lehet, h. a kifizetett vételár megilleti-e az alp.-t? minth. pedig a per során kétségtelenül kiderült, h. az őt nem illeti meg, az e.-biróság ítéletét kellett hhagyni. (93. jan. 19. 5677/92. J. 93. 45.) Pactum rcser- 210. Curia: A tjdonjog fentartásával vásárolt ingó dolognak az vati dominii. eladó által való ujabb eladása, midőn az előbbi vevő a részletek pontos fizetését elmulasztotta volt, büntetendő cselekményt nem képez. (90. márcz. 31. 8262/89. J. Sz. III. 86.) Pactum reser- 211. Kecskeméti tvszék: Felp. elutasittatik. Ind.: Felp. keresetét a vati dominii közte és vagyonbukott közt annak csődbejutása előtt állítólag létrejött letéti csődtömeggel szerződésre állapította, minth. azonban szerződés létrejöttéhez mindkét szerszemben. ződő félnek egybehangzó akaratnyilvánítása szükségeltetik, az A) a. okirat mint vagyonbukott egyoldalú nyilatkozata szerződést nem képezvén, az az állítólag létrejött letéti szerződés igazolásául élnem fogadható; minthogy továbbá felp. keresetének az A) alatti nyilatkozatra történt alapítása által maga is elismeri, h. vagyonbukottal akként szerződött, h. az a neki elküldött és a visszakövetelés tárgyát képező szeszt szükségletéhez képest felhasználhatja, azon mszoritással, h. annak értékét 200 írttal tartozik törleszteni, mely szerződés a letéti szerződés azon jogi természeténél fogva, mely szerint általa az átvevő sem tjdont, sem birtokot, sem használati jogot nem szerez, hanem csak birlalója a reá bízott dolognak, nem letéti, hanem adásvételi szerződést képez ; minth. továbbá adásvételi szerződésben az eladónak a szerződés jogi természeténél fogva tj donjogot fent ártani nem lehet, mert az a vevő által szereztetik meg', minth. végre valamely létrejött szerződésnek jogi természete főeskü által nem bizonyítható, ennélfogva s tekintve, h. az 1881. XVII. t.-cz. 92. §. alapján csak oly dolgok követelhetők vissza a csődtömegből, melyek nem a közadósnak, hanem másnak tulajdonát képezik és fp. a fentebb előadottak szerint nem igazolta, h. a visszakövetelt dolgok az ő tjdonát képeznék, keresetével el volt utasítandó. — Bp. tábla: Az e.-biróság Ítéletét mváltoztatja, felp. visszakövetelési igényét megállapítja s ennek folytán alp. csődtömeget arra kötelezi, h. fel.-nek 650 frt 8 kr. összeget, ez után a kereset beadása napja vagyis 1888. szept. 18-tól számított 6"/o kamatot fizessen, a keresetben érintett 6 drb. hordót pedig természetben visszaadja, amennyiben pedig a tömeggondnok által időközben értékesítettek volna, azoknak befolyt értékét kiadja. Ind.: A keresetben érintett 6 drb hordót illetőleg azért kellett az e.-biróság ítéletét mváltoztatni s a rendelkező részben foglalt értelemben határozni: mert az A) a. okiratban arra kötelezte magát a közadós, h. a szesz tartályakép általa átvett hordókat azoknak kiürítése után felp.-nek bérmentesen visszaküldi, a kérdéses hordók közt adásvétel tárgyát nem képezvén, a közadós azoknak nem volt tjdonosa, hanem csak birlalója, igy felp. azokat a csődtömegből éppen ugy visszakövetelhette, volna a szerződő G. G.-tól, ha időközben csődbe nem jutott volna; meri
