Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG. 131 fjeknek is csak fele része erejéig volt a zálogjog bekebkzése elrendelhető. (92. Adásvevési márcz. 8. 5047.) — Curia: Hhagyja, annyival inkább, mert az a körülmény, szerződés h. a megjelölt összegek kétszerese a nevezettek részére a kerethez C. a. Adásve'tel mellékelt okirat szerint I. r. felp. halála után egy negyed évi felmondásra harmadik szelesz csak kifizetendő és ennélfogva az ekként megállapított fizetési határ- mély javára idii meg le nem járt, továbbá az a körülmény, h. a hivatkozott okiratban való kikötése kérdésben forgó összegeknek alp.-ek által jelzálogilag leendő biztositása sekkel. kikötve nincs, a zálogjog bekeblezésének tűrése iránt előlegezett kereseti kérelem elutasítására alapul azért nem szolgálhat, mert a biztosíték adás kötelezettsége, habár ez kikötve nincs, a létrejött jogügylet természetéből folyik: és mert felp.-ek tagadásával szemben alp.-ek nem bizonyították azt, h. a €) a. mellékelt okiratban és fenn mnevezetteknek a kérdésben forgó örökrészekhez való joga kifizetés által vagy más módon mszünt volna. (92. nov. 16. 4662. P. XXV. 25.) 209. Bonyhádi jbság: Alp.-t kötelezi, h. felp.-cknek 402 frt tökét Harmadik s jár. mfizessenek. Ind.: A mucsii 366. sz. tjkvben A -4- 2,647. hrsz. a. személy kötefelvett ingatlanhozi tj donjogukat a becsatolt hiteles tkvi kivonattal kétségen lezeseavctelár kivül igazolták felp.-ek, maguk elismerik, h. néhai édes atyjuk a fentebb megfizetésére. jelzett ingtl.-t néhai M. Jánosnénak eladták és h. a megvett szőlőt az örökhagyó e czimen birta és használta is, de tagadják, h. 10 frt foglalón kivül bármit is kapott vételárba akar jogelődjük, akár a jelenlegi felp.-ek. A periratokhoz csatolt hagyatéki iratokkal, ugy V. Béla tanú vallomásával kétségtelenül igazolva van, h. alp. néhai M. Jánosné vevőnek egy rendes szerződést adott és a vételárt abban nyugtatta, tanúsítván elhalt B. Ádám volt tkvi tulajdonos aláírását. Miután a szőlő felp.-ek birtokában nincs, tehát annak birtokát, esetleg annak vételárát jogosan követelik. Miután pedig' a vevő a vételár lefizetését a csatolt szerződéssel igazolta, alp. pedig nem tudja kimutatni, h. B. Ádám a vételárt a vevőtől felvette és h. mily jogon nyugtatta a vételár kifizetését nevezett eladó nevének meghamisításával: •öt, a ki jogtalan ténye által a tkvi tulajdonosokat a vételártól megfosztotta, annak megtérítésére kötelezni kellett. (91. okt. 22. 4664.) — Pécsi tábla: Az e.-biróság Ítéletét mváltoztatja, felp.-t keresetével elutasítja. Ind.: Alp. beismerte ugyan, h. a mucsii 366. sz. tjkvben 2647. hrsz. a. felvett ingatlanra vonatkozólag, mely az 1887. évi október 17-én tartott árverés folytán felp.-ek jogelődének, B. Ádámnak képezte tulajdonát, ennek elhalálozása után 1882. évi szeptember 24-én B. Margit részére B. Ádám nevében egy adásvevési szerződést állított ki, melyre B. Ádámnak, mint eladónak nevét aláirta. Tekintve azonban, h. ezen eladott ingatlan a becsatolt tkvi másolat szerint B. Ádám nevéről a vevő nevére átírva nem lett, hanem •a bonyhádi jbságnak 1887. évi 1580. sz. a. kelt végzése folytán felp.-ek nevére tulajdonjogilag bekebeleztetvén, jelenleg is felp.-ek tkvi tulajdonát képezi; tekintve ennélfogva, h. felp.-ek abbeli állítását, h. alp. ezen ingatlant jogtalanul eladta volna, a tkvi állapot mcáfolja, ennek alapján pedig még abban az esetben is, ha alp. az általa készített álszerződés folytán a vevőtől a vételárt felvette volna, nem felp.-éknek lenne joguk alp .-tői a felvett vételár ráfizetését követelni, hanem a vevőnek, ki az álszerződés alapján vételi jogait nem érvényesítheti; tekintve továbbá, h. alp. tagadásával szemben felp. azt, h. alp. a vevőtől a kereseti összeget tényleg felvette volna, mivel sem bizonvitották; ugyanazért kereseti követelésüknek 9'