Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI J( »G. 127 - e szerint tekintve, h. 0. Simon összes oldalrokonainak igényük többre Adásvevési nem terjedhet, mint a kérdéses vagyon %-ad vagyis '/, t0„-ad részére s szerződés, másrészről tekintve, h. az anyakönyveken alapuló s a peres iratok között A jóhiszemű hiteles alakban levő értesítő bizonyítása széria' felp.-eken kivül még egy szerző védelme oldalrokona van 0. Simonnak, nevezetesen a C. illetve D. és E. alartiok- a rosszhiiratokban érdekelt s időközben elhalt 0. Jánosnak egyetlen leszármazója a szemű telekJcvi 4. r. alp. és ennek a vagyon 316/m„„-ad részét tevő illetménye az 1—3. r. tjdonossal alp-ek javára esik, tekintve, h. a. vagyonból ekként felp.-ek javára eső szemben. 61M iu» -ad rész azokat törzsönként Lile'i egyenlő arányban, tekintve végre, hogy felp.-ek a kereseti vagyonnak csak számszerűleg mhatározöttrészét nyerik s igy alperesek csak a felpereseket illető rész arányában való közös birtoklás eltűrésére kötelezhetők, ugyanazért az e.-bírósági ítélet a jelzett indokokon alapuló változtatással és kiegészítéssel volt egyébként vonatkozó többi indokainál fogva helybenhagyandó. (91. máj. 21. 6.) — Curia: A per főtárgyára nézve mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik és felp.-ek keresetükkel egészben elutasittatnak. A perköltség azonban harmadbiróságilag is kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Mindenekelőtt megjegyeztetik, //. szerződések érvénytelenítése csak az azokban resztverő szerződő felek vagy azoknak örökösei által követelhető. Harmadik személyek pedig ha. erösebb jogot, vagy rosszhiszeműséget bizonyítanak, a sserződe'sek érvénytelenítésére tekintet nélkül, érvényesíthetik jogalkat és különösen az ingatl.-okra nézve a nélkül, h. a harmadik személyek által szerzett nyilván, könyvi jogok hatályon kivül helyezésére volna szűkség. Mindkét a.-birósáL: Ítéletének mváltoztatásával pedig felp.-ek keresetükkel egész terjedelmében azért utasíttattak el, mert I., II. és III. rendű alp.-ek nem mint néh. O. Simon, vagy A. Annának örökösei, hanem adásvételi jogügyletek alapján már 1883. szept. 25. nyertek a vizesgyáni 40. sz. tjkvben fogdáit és részben a 250. sz. tjkvbe átvezetett ingatlanokra nézve tlkvi tulajdonjogot, ezek ellenében, mint harmadik személyek ellenében, tehát felp.-ek néh. 0. Simon utáni örökösödési jogon a. tulajdonjogot azokra az ingatlanokra nézve csak abban az esetben vehetnék keresetbe, ha bebizonyították volna. h. alp.-ek az ö kijátszásuk végett rosszhiszemüleg szerezték meg a tulajdonjogot. Ezt azonban bizonyítani felp.-eknek nem sikerült. Ugyanis 1. .d. 2. a. bizonylattal megvan czáfolva felp.-eknek az 1887. ápr. 30. tartott tárgyalásakor előterjesztett az az állítása, h. alp.-ek a már meghalt O. János nevét használták volna fel a hirdetményi eljárás folyamatba tételénél, mivel az idézett bizonylat szerint O. János csak 1880. decz. 6-án halt el, a 12293. sz. kérvény azonban már ugyanazon év nov. 26. be volt nyújtva. 2. Az a körülmény sem állapit meg alp.-ek ellen rosszhiszeműséget, h. a tulajdonjog bekebelezését a hirdetményi eljárás folytán hozott átadó végzés alapján, tehát szabályellenes Kinn nyerték és h. a telekkönyArből tudhatták, h. a kereseti ingatlan vagyon O. Simonra van telekkönyvezve, mert egyrészt a felhozott végzés intézkedése ellen jogorvoslat igénybe nem vétetett, tehát az annak alapján eszközölt tkvi bejegyzés érvénye egyedül a végzés állítólagos szabálytalansága miatt eredménynyel meg nem támadható; és mert az eredeti tlkvi felvétel sem annak helytelenségét, sem annak feltételezését ki nem zárván, h. a kereseti ingatlanokat A. Anna jogosan ruházta át alp.-ek jogelözőjére, O. Jánosra, alp.-ek állított rosszhiszeműségét e mellett még meg is czáfolj cl cl Z cl körülmény, h. a netaláni igénylők igényeik érvéivyesitésére hirlapilag is felhivat-