Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI J0( telenitése folytán a korábbi állapot nem állitható teljesen vissza. (1892. Adásvevési jun. 17. 8213. Ü. L. 92. 31.) szerződés. >. 202. Curia: Az úrbéri jogviszonyok rendezéséről szóló 1871. évi Át nem irható LEL t.-cz. 56. §-a nem foglal magában tilalmat a tényleg feloszlott, de te- ingatlan dlekkönyvileg még el nem kiilönitett illetőségek elidegenítése ellen. Az erdő adása, vagy legelő feloszlása után tehát az egyes birtokillctőségek adásvétel vagy csere tárgyát képezhetik s az elidegenítési ügylet nem érvénytelen, habár a tulajdonjog átírását a telekkönyv átalakítása előtt foganatosítani nem lehet. (91. febr. 26: 762490.) 203. Curia: Fp. keresetét arra alapítja, h. ő I. r. alp.-től egy puszta Adásvevési lelteiket vásárolván, arra házat e'pitett s azt gyümölcsfákkal beültette, alp.-ek szerződés nemazonban a beltelket önként e's árverés utján eladatván, azt maguk mvették, teljesítésének magukat annak birtokába behelyeztették s őt ekként a birtoktól megfosztván, következméberuházásait mtériteni tartoznak. A peres felek előadásából kitetszik, h. a nyei. fp. által alp.-ektől vett ingatlannak most is alp.-ek vannak birtokában és tulajdonában s igy mi sem áll útjában annak, h. fp. az alp.-ekkel létesitett adásvételi jogügylet érvényesitését alp.-ektől nem követelhesse, nem áll különösen ennek útjában az időközben foganatosított árverés, mivel ezen tényállás által egymagában az adásvételi jogügylet helyét nem vesztette, sőt alp.-ek 1889. évi okt. 24-én tartott tárgyaláskor kijelentették, h. készek a házat fp.-nek átadni, ha két rendbeli megitélt követelésük a tjdonjoggal egyidejűleg első helyre bekebeleztetik. Ily körülmények közt, midőn az adásvételi szerződés betölthető, az annak nem-teljesitésére, ill. hatályon kivül helyezett voltára alapított kártérítés iránti kereset helyt nem foghat, miért is felp.-t keresetével elutasitani kellett. (91. márcz. 20. 9639/90.) 201. Curia: A midőn a tulajdonos ingatlanát egymásután ktt sze- Ingatlannak mékfre ruházza át, a tjdonjog, hacsak rosszhiszeműség be nem bizonyít- kétszeri eltatik, azt illeti, ki annak bejegyzésért előbb folyamodott. Ha azonban az adása. — utóbbi szerző közbenjárása mellett létesült az előző ügylet, ugy az utóbb JRosszhiszetörtént szerzés, mint rosszhiszemű, hatálytalan. (92. jun. 2. 5222 91. Dt. müség bizoXXXII. 63.) nyitása. 205 Nagyváradi tszéli : O. Mitru és érdektarsai, mint néh. O Simon A jóhiszemű oldalsági rokonai felp.-éknek, O. Tógyer és társai alp.-ek ellen a vizes- szerző védelme gyáni 40. sz. tlkjkönyvi ingatl.-ok átruházása s jár. iránti perében követ- a rosszhikezőleg itélt: a C. alatti átruházási, valamint a D. és E. alatti adásvé- szemű telekkvi teli szerződések 3/8-ad részbeli érvénytelenítése meUett tartoznak alp.-ek tjdonossal a vizesgyáni 40. sz. tlkvi ingtl.-ság 3/g-ad részét, mint ezennel odaítélt szemben. tulajdont felp.-ek birtokába és használatába adni és a 4178/883. sz. a. kelt átadó végzés és az ennek alapján szerzett tlkvi tjdonjog 3/8-ad részbeni hatályon kivül helyezésével tűrni, h. a 3/8-ad rész ingatlan tjdonjoga felp.-ek mint néh. örökhagyó O. Simon testvérei, O. Mojsze, O. Gliga, O- Mária, B. Jánosné, O. Mitru és O. Mária jogutódainak nevére egyenként 1/2b-öd rész osztályarányban oldalági örökösödés czimén bekebeleztessék, alp.-eknek az ingatlan értéke és reá fordított költség mtéritéritése iránt támasztott visszkeresete elutasittatik, a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Ind: A keresethez J. alatt csatolt családi értesítő szerint örökhagyó O. Simon 1829. nősülvén, az 1848. jan. 1. törvény által mszüntetett hűbériség őt és neje A. Annát a törzsapa O. Jánosnak 1845. közbenjött halála folytán a kereseti ingatl.-okra nézve közös tjdonosokká