Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG. ennek i [rendelésére a tkvi hatóság minden körülmények között, tehát Engedmény, vhajtás esetében is, hivatva van, s a kérelemnek a vhajtási zálogjog Végrehajtás bekeblezésére lett kiterjesztése-miatt a kérvényező a zálogjog átruházása tárgyát képező iránt szerzett elsőbbségi jogától meg nem fosztható: ezeknél fogva nem követelés enforog fenn akadály arra nézve, h. a tkvi hatóság a tkvi rendeletnek egyéb- gedményezése. ként mfelelő kérvény alapján folyamodó javára az egyszerű zálogjog bekebelezését elrendelje. (92. máj. 14. értek, megállapodás. J. >Sz. VII. 31.) Azonos (a szoboszlói jbg\ 91. márcz. 9. 1462. sz. végzésének bhagyásával): Debreczeni tábla: 91. nov. 27. 2640. (J. Sz. VI. 26.) 159. Szegedi tábla: Ha a A'hajtató fél a vhajtás folyama alatt követelését az arra vonatkozó vhajtási zálogjog bejegyzése után másra átruházta és ez az átruházás a tkvben jogérvényesen kitüntettetett, az engedményes az árverést közvetlenül a tkvi hatóságnál kérelmezheti: mert: jóllehet a fenti határozatnál kifejtettek szerint nem szenved kétséget, h. ugy a vhajtási zálogjog átruházása, valamint a vhajtás folytatása iránti intézkedésre a vhajtási törv. általános rendelkezései szerint (13. és 17. §§-ok) a vhajtási rendelő bíróság van hivatva, minth. mégis az 1881": LX. t.-cz. 144. §. félreismerhetlen módon rendeli azt, h. a vhajtási zálog bekebele zését vagy a vhajtási jog feljegyzését rendelő végzésnek jogerőre emelkedésével a vhajtató a tkvi hatóságnál beadott kérvénynyel az árverés elrendeléseért folyamodhatik: a törv. eme világ'os rendelkezéseivel szemben nem volna helyén az, h. ez esetben a kérelem megtag'adtassék s annál kevésbé, mert a vhajtási zálogjog átruházásának bekebelezéséről a vhajtást szenvedett és a vhajtató is — akinek jogairól szó van — rendszerint értesittetvén, ha ez a jogcselekmény jogerőre emelkedett, nem volna értelme annak, h. a bíróság hivatalból, a jogérvényes tényektől eltérő intézkedést tegyen. (92. máj. 14. érlel-, megállapodása. J. Sz. VII. 31.) 6. Ujitás. a) Jogforrások. Osztr. polg. tvkv. 1376—1379. §§. b) Irodalom. Roth Nándor: Egyházközs. adó képezheti-e ujitási szerződésnek tárgyát? Ü. L. 1890. 37. — Weinmann Fülöp: Uj szelvényiv kiadása. P. T. IX. 173. Kern Tivadar: A követelések beszámitása. M. I. XII. 364. (VII. Jogászgyülés tárgyalásai.) 7. Elévülés. a) Jogforrások. lik. I. 46. 78., 79., 82. — 1729 : XXXVI., XXXVII. (L. elbirtoklás is. Id. törv. szab. VII. 17., 18. §. (Elévülés bányaügyekben.) — 1871: Vili. 74. §. (Elévülés birák e. kártér. keresetnél.) — 1871 : LIV. 13.. 15. §§. (Elévül, irtványokon fekvü tartóz, megváltásánál.) — 1874 : XXXIV. i2. §. (Elév. ügyvéd kártérit, kötelezettségénél). — 1874 : XXXV. 187., 189. §§.