Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

42 I. VAGYONJOG. Italmérés, várijbg., mint tkvi hatóságtól átkért vonatkozó iratok között levő 1159/88. sz. a. kelt végzés szerint nem foganatosiltátott; tek , h. végrehajtatok ezen végzés ellen jogorvoslattal nem éltek, tek. továbbá, h. a most emiitett tkvi iratok mellett levő árverés iránti kérvényükre 2740. sz. a. hozott végzéssel a kir. kisebb haszonvételi jog elárvereztetése iránti kérelmükkel éppen ez okból és azért, mivel — a mint ez az A) alatti tkvi másolatból is látható—akir. kisebb haszonvételi jog kitüntetve nincs, jogerősen elutasítva lettek : tek. végre, h. a zálogos hitelezők azt, h. az italmérési kisebb haszonvételi jogra, az 1881. évi LX. t.-cz. 131. §. értelmében, utóbb vagy egyáltalán zálogjogot szereztek volna, maguk sem állítják és igy a zálogos hitelezők az 1888. évi XXXVÍ. t-cz. 21. §. 11. 1—4. pontjában felsorolt körülmények egyikét sem igazolván elsőbbségi bejelentésükkel elutasitandók voltak. — Curia: Hhagyja. Ind.: A fődolog és tartozékának egymáshoz való viszonyára vonatkozó általános jogelvek, de az 1881. LX. t.-cz. 130. §. második bekezdése szerint is, valamely ingatlanra bekeblezett zálogjog vagy feljegyzett végrehajtási jognak hatálya csak az esetben terjed ki a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlan tjdonosa által gyakorolt kir. kisebb haszonvétel, ezek közt az italmérési jogra ha e jog gyakorlata a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlannal elválaszthatatlanul van egybekapcsolva, vagyis ha az italmérési jog a terhelt ingatlannak tartozékát képezi. Hogy valamely ingatlannak mi képezi a tartozékát, az vagy a tjkönyvből tűnik ki. vagy azt a törv. és az általános jogelvek határozzák meg. A jelen esetben a bölcskei 16. sz. tj könyvnek becsatolt hiteles másolatából az, h. e tjkvben felvett ingatlanoknak az italmérési jog tartozékát képezné s ekként azokkal e jog gyakorlata elválaszthatatlanul egybekapcsolva lenne, ki nem tűnvén, arról. h. a K. J. jogán gyakorolt italmérési jog a bölcskei 16. sz. tjkvben felvett ingatlanokkal lenne elválaszthatatlanul" egybekapcsolva, a nyilvánkönyvi alapján szó sem lehet. De nem tekinthető e jog az emiitett tjkvben felvett ingatlanokkal az általános jogelvek és a törvény alapján sem elválaszlhatlanul egy kapcsolatnak. Mert az italmérési jog valamely ingatlannak elválaszthatlan tartozékát csak akkor képezte, ha e jognak gyakorolhatása bizonyos helyhez volt kötve, mint p. o. a szabadalmas udvartelken gyakorolt italmérési jog. Minthogy pedig ugy a felek előadásából, mint a pénzügyi hatóság előtt lefolyt kártalanítási ügy irataiból bizonyos, hogy B. községben az italmérési jog a közbirtokosokat illette, az tehát földesúri jogon gyakoroltatott és minth, a földesúr az öt megilletett italmérési jogot, a tulajdonát képezett területen, á.tala szabadon választott helyiségben gyakorolhatta s e jog az által, h. az olyan községekben, hol több földesúr volt, a közbirtokosokat — kik a jövedelemből aránylag részesültek— illette, változást vem szenvedett: kétségtelen, h. B. községben az italmérési jog helyhez kötve nem volt, mit sem változtatván ezen az a körülmény, h. az éveken át a bölcskei 16. sz. tjkvben 17602. és 718. hrsz. a. közbirtokosok tjdonául felvett ingatlanokon levő helyiségekben gyakoroltatott, mivel semmi sem állott annak útjában, h. a joggyakorlat helyiségét a közbirtokosok bármikor, ha arra alkalmasabb helyiség találtatott volna, mváltoztassák, abból tehát, h. az italmérés valamely erre kijelölt helyiségekben eszközöltetett, nem következik, h. maga a jognak gyakorolhatása e helyiségekkel elválaszthatatlanul egybe lett volna kapcsolva. Nem terjedvén ki ezek szerint F. V.-né és érdektársainak a bölcskei 16. sz. tjkvben C. 101. 102., 103. és 108. sz. a. tjkvből felvett ingatlanokból K. J. tjdonára előjegy-