Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. íl háztjdonosok összességének kik a tagjai, kapcsolatban azzal, h. a közös bir- Italmérés, tokosok mindenikének illetősége mennyit tesz ki. a részesedési arány iránti határozat keretébe tartozik. — Curia: Hhagyja, mert az 1877. aug. 27-én létrejött úrbéri egyezség 2. pontja szerint Verbó községben az italmérési jog gyakorlatára mindazok jogosítottak] kik a községben földesúri, curiális, inseriptionális ragg úrbéres házzal birnak, miből következik, h. az italmérési jog tjdona az említett házak tjdonosait illeti. Minth. pedig az italmérési jogot annak törvény által történt megszüntetése folytán az azért megállapított kártalanítási összeg helyettesíti, kétségtelen, h. a verbói italmérési jogért megállapított kártalanítási összeg is az ottani földesúri, curiális. inseriptionális és úrbéres házak birtokosainak képezi tjdonát, mit sem változtatván ezen az a körülmény, h. az emiitett házak birtokosainak csak egy része gyakorolta tényleg az italmérési jogot és fizette az ez után járó adót. Mert valamely jog gyakorlásának az elévülési határidon belül elmulasztása a jognak elvesztet maga után nem vonja, a jelen esetben pedig az úrbéri egyezség létrejötte idejétől számítva, még ha az arányosítás alá eshető közös italmérési jog elévülés tárgyát képezönek tekinthető lenne is, elévülésről szó sem lehet; és mert az adófizetés a jog gyakorlatának törvényszerű következménye lévén, az jogalkotó tényt nem képez. A mi végre azt a körülményt illeti, h. az egyes földesúri ragg curiális házak tjdonosai telkeiket italmérési joggal szerezzék meg, az csak az esetben lenne tekintetbe vehető, ha az illetők bebizonyították volna. h. telkeik szabadalmas udvartelkek voltak, azokon tehát őket az italmérési jog gyakorlata nem földesúri jogon, hanem külön szabadalom alapján illeti meg, erre nézve azonban éppen semmi bizonyítékot sem szolgáltattak. (91. decz. 16. 8623. Ü. L. 92/2.) 92. Curia : Ha az 1868 : LIV. t.-cz.-nek a végrehajtási eljárásra vonat- Azl868.LIV. kozó rendelkezéseinek érvénye idejében az italmérési jog külön összeírva t.-cz. hatályáéi megbecsülve nem lett: a fővagyonra bekebelezett végrehajtási zálogjog ,jftk idejében az italmérési jogra ki nem terjed és ennek folytán az a végrehajtás daczára, lefoglalt itala végrehajtást szenvedő által jogszerűen elidegeníthető volt. (91. okt. 20. mérési jog. 7150. C. L. 91. 45.) 93. A szegzárdi tsz. : F. V-né és K. J.-nek a bölcskei közbittokosság A. záloghiteitalmérési jogának kártalanítása fejében létrejött és a pénzügyministerium jezo' igénye a határozatával jóváhagyott egyezséggel megállapított kártalanítási összegből kártalanítási K. J. jogán özv. H. H.-né és érdektársainak a szintén megállapított részese- összegre.1888. dési arány szerint jutó összegre bejelentett zálogjogi igénye meg nem álla- XXXVI.t.-cz. píttatik, ill. nevezettek a szegzárdi kir. adófelügyelőhöz benyújtott elsőbb- 21. §-a. ségi igényükkel elutasitlatnak. — Ind. : A zálogos hitelezők az általuk benyújtott elsőbbségi bejelentéshez A) alatt csatolt hiteles tkvi másolattal igazolták ugyan, h. a bölcskei 16. sz. tjkvben felvett ingatlanok K. J.-t illető részére nézve a végrehajtási-zálogjog javukra C. 101. 102. 103. ill. C 108. sz. alatt 3824 frt tőke és jár. erejéig bekebelezve van, tek. azonban, h. azon állításuk igazolására, h. a megváltás alá került italmérési jog azon ingatlanokkal elválaszthatatlanul egybekapcsolt volna, az elsőbbségi bejelentéshez B) a. csatolt helyhatósági bizonyítvány különösen az A) alatti tkönyvvel szemben figyelmébe nem vehető, habár továbbá a tárgyalási jkvhöz 4-/. alatt csatolt 3234/p. sz. végzéssel az emiitett ingatlanokkal állítólag >elválaszthatlanul egybekapcsolt és gyakorolt kir. kisebb haszonvételi jogból mint tartozékból* K. J-t illető részre a végrehajtás szintén elrendeltetett ugyan, de a dunaföld-