Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 25 képezhet akadályt, de nem egyszersmind oly végrehajtási végzések fogana- Elidegenítési tositására nézve is, a melyek birói jogerejü marasztaláson alapulnak, és terhelési ti(91. ápr. 14.. 176. P. T. XXIII. 13.) lalom. 54. Bp. tábla: A somlaki 245. tkvben foglalt az a korlátozás, mely szerint az ingatlan sem el nem idegeníthető, sem meg nem terheltő, a törv.-en alapuló közadó!: és azok természetével bíró és a magánjog keretén kivül eső kor etetésekkel itt. tartozásokkal szemben hatálylylal nem bir. — Curia: Hhagyja; mert jelen esetben nem a tkvi tjdonos által kötött valamely jogügylet alapján jegyzendő be a zálogjog, hanem tkvileg foganatosítandó, a temesvári törv.-széknek l*-'565/88. sz. ama végrehajtási végzése, a mely az ül. ingatlanokat törv.-nél fogva terhelő adó- és illeték-hátralékok biztosítását és esetleg behajtását czélozza, e végzés foganatosítása körül tehát nem képezhet tkvi akadályt a tkvi tjdonos szabad rendelkezési jogát korlátozó s nyilvánkönyvileg kitüntetett ama tilalom, melynél fogva ö a n.-somlaki 245. sz. tkvben foglalt ingatlanokat sem el nem idegenítheti, sem meg nem terhelheti. (91. márcz. 20., 6626/90. Ü. L. 91. 14.) 4. Szolgalom. 55.. Curia: A peres felek beismerése által bizonyítva van. hogy Szolgalom. * fp. a 209. sz. belteleknek tulajdonosa, az sem vitás, h. ezen telket mint Közös kát uralgó telket az alp. tjdonát képező telken álló kútnak közös használata meg- használata, illeti és ezen szolgalmi jog fp. által az eltiltásig, vagyis 89. évi decz. 26. békésen gyakoroltatott. Minth. pedig kérdéses kut közös használatának joga * L. a birtokhánem személyhez vagy a telken álló építményhez kötött, hanem telki szol- 1,ontas rairae galmi jog volt, fp. keresetének mindkét alsóbirósági Ítélet mváltoztatásával ^.Q^Q^ -1S annál inkább helyt adni kellett, mert azon körülmény, h. fp. ez időszerint nem a 209. sz. telken állott házban lakik és igy a merített vizet esetleg nem ezen a telken használja fel, alp.-nek a közös használat betittására tvénye* alapot nem szolgáltatott. (91. aug. 25.6615/90. J. Sz. 322.). 56. Curia: Az ablakjog mint lelki szolgalom nem személyre, hanem -Ablakszolgamindig csak a szolgáló telekre vonatkozólag érvényesíthető ; oly esetben l°mtehát, midőn a szolgáló telek több személy tjdonát képezi, az ablak-szolgalmi jog érvényesítésére irányuló kereset a szolgáló telek összes tkvi tjdonosai eiUv intézendő és ezek valamennyien perbe idézendők. (92. jan. 27. 3706/91. J. Sz. VI. 302.). 57. Curia.: A keresetnek hely hagyatik. mert az I. a. okirattal bebizonyítva van, h. fp.-ek jogelőde az ablakokat nem a tjdonjogból kifolyó rendelkezésénél fogva, hanem azon az alapon használta, h. abba az álp.-si teleiakkori egyik tjdonosa beleegyezett, ez által pedig a használat szolgalomszeriisége, a mely használat a tanuk vallomása szerint folytonos és háborítatlan volt. kimutatottnak tekintendő; ebben a perben csakis a fennállott tényleges birtoklási állapot jön tekintetbe s igy ebben a perben azon kérdés bírálatába sem lehet bocsátkozni, vájjon az engedély megadására mennyiben kötelező Lakás-szolgaalp.-re nézve saját tidonjoga kizárólagossága tekintetében. (91. decz. 17. lomtol lemon,~ . , QQQ \ ('as a csodto8793. J. Sz. VI. 333.). meg gondnoka 58. Bp. tábla: Az ellenirathoz csatolt okirat szerint alp. önként jószán- részéről. Latából, nejének a közadósnak ir. tanúsított érzülete mjutalmazásaképpen fel- kás-szolgalom jellege.